Századok – 2002
Közlemények - Mesterházy Károly: Dunántúl a 10. században II/327
336 MESTERHÁZY KÁROLY mert a horvát-szlovén területen nem volt használatos. A halimbai második temetőrész viszonylag korábban nyílt meg, mint a kérpusztai temető. Sorokpolány (Vas m.) Az 1941-44 között feltárt 311 sírós temető nem teljes, de becsléssel megállapítható, hogy talán félig feltártnak tekinthető. A legkorábbi temetkezések alapján a 10. század végén nyithatták meg.3 8 Majs (Baranya m.) Jelenleg legnagyobb köznépi temetőnk 1137 sírral, teljesen feltárt. Egyetlen központi magból nyílott a temetkezés, amelyet a Szent István és Péter pénzével eltemetett halottak sírjai zárnak körül. Ezen belül pontosabb idő megállapítása csak egy biztosnak hitt felvetés alapján történt, nevezetesen Szőke B. és Mesterházy K. valamint mások azon megállapításán, hogy az S végű hajkarikát a magyarság 960-70 körül veszi át a szlávoktól, ill. az őslakosságtól. Ez az időpont azonban ma már nem érvényes. Bár az S végű hajkarika dunántúli megjelenése, majd elterjedése a köznépi közösségekben vitatott, a temetőt semmiféle módszerrel sem lehet 950-nél korábbra keltezni. Bóna István mégis 930 körűire teszi ezt az időpontot.39 Ikervár (Vas m.) A temetőrészlet 140 sírós, amelyben honfoglaló jellegű tárgyak is előkerültek (lószerszám, íj, tegez, nyílcsúcsok), sőt részleges lovastemetkezés is. Nem került viszont elő kard vagy szablya. A sírok zöme köznépi jellegű. Az ásató a temető kezdetét az augsburgi vereség körüli idpontra teszi.40 Mivel a temetőnek megközelítőleg egyharmada nincs feltárva, demográfiai vizsgálattal sem lehet a kezdő időpontot jobban megközelíteni. így annak ellenére, hogy több temetkezés akár honfoglalás kori is lehetne, minden ilyen próbálkozás csupán játék a lehetőségekkel. Az minden esetre biztos, hogy a temető záró időpontja Szent István uralkodása elejére tehető, mivel az ő pénze, de más Árpád-házi királyé sem fordul elő a sírokban. Az ikervári temető valószínűleg a 11. században jelentős szerepet játszó Ikervár királyi birtokhoz tartozik. így kezdetei alapvető fontosságúak lennének az Árpádok nyugat-dunántúli uralmának megszervezési időpontjához. Győr-Pósdomb (Győr m.) 217 sírból álló temetőrészlet, amely egy elpusztult harmaddal lehetett nagyobb. Sajnos, mind a kezdő, mind a záró periódus sírjai hiányoznak. Jelen állapotában a temetőrész kezdetei alig nyúlnak az államalapítás kora elé, záró időpontja pedig Salamon idejére tehető. Nagyon tanulságos az a tény, hogy a temetőben egyetlen sírobolust találtunk, az is I. András pénze. Minden esetre, más esetekre is figyelmeztető ez az adat, amikor a sírobolusok hiányából a pénzverés előtti időre keltezzük a temetőrészeket (pl. Kérpusztán). Mivel a lelőhely Győr központjától több km-re esik, és a Rába partjának közelében fekszik, valószínűleg a győri várispánság egy halász szolgáltató falujához tartozott. Okleveles adatok a területre nem vonatkoztathatók. Lébény-Kaszás domb (egykor Moson m.) 98 sírós, teljesen feltárt temető. Jellegében mindenben megegyezik a győr-pósdombival. Csupán a temető nagyságában, azaz a település lélekszámában van jelentősebb különbség. Különben a sírmellékletek szinte teljesen azonosak mindkét helyen. A temető használati ideje az ikervári temetőével lehet azonos (egyetlen pénz egy Szent István „lancea regis" típusú érem). Tomka Péter javasolja a nyitó évszámot néhány évtizeddel korábbra 38 Kiss Gábor: Vas megye 10-12. századi sír- és kincsleletei. Szombathely, 2000. 203, 280. 39 Kiss Attila: Baranya megye... 73-236.; Bóna István: Acta Arch. Hung. 36 (1984) 290. 40 Kiss Gábor: Vas megye... 280.
