Századok – 2002
Tanulmányok - Csukovits Enikő: Bűn és bűnhődés. Vezeklő zarándoklatok a középkori Magyarországon II/303
310 CSUKOVITS ENIKŐ nak és családjának 200 márkát kellett volna fizetni, ebből azonban a fogott bírák kérésére Arnold ispánék százat elengedtek, további 50 márkát pedig a zarándokút költségeire lehetett fordítani. A két család közti békekötés feltételei azonban még itt sem értek véget: Detre lelki üdvéért Kakas mester hat kolostort tartozott alapítani és négyezer misét kellett mondatnia — az ítéletnek köszönhette alapítását például a lehnici karthauzi kolostor.2 4 Szepességi a következő, 1321-es vezeklő adatunk is. A szepesi káptalan előtt, az eddigi eseteknél megismert módon fogott bírák közvetítésével egyezett meg Tamás szepesi várnagy két familiárisa, Nagy János és Fodor János az általuk megölt Zombor ispán özvegyével és családjával.25 A megegyezés ára esetükben 8 márka volt, valamint két, külön-külön teljesítendő zarándoklat: Zombor ispán lelke békéjének biztosításáért Fodor Jánosnak Aachenbe, Nagy Jánosnak Rómába kellett elzarándokolni.2 6 Szövegeink közül kettőt a már említett Anjou-kori Ars Notaria őrzött meg. A formulárium összeállítója, Uzsai János egri olvasókanonok a század közepén készített, négy fejezetre tagolt munkájába olyan kúriai, szentszéki, megyei, városi és hiteleshelyi oklevélszövegeket vett fel, amelyek ismeretére szüksége lehetett a különböző oklevélkiadó szerveknél tevékenykedő nótáriusoknak. A szerző nem kuriózumokat másolt a kötetbe, hanem máskor is jól használható formulákat gyűjtött össze, elsősorban működése környékéről, az egri egyházmegye, és különösen Gömör megye területéről. Az a tény tehát, hogy a kötetben két vezeklő zarándoklatra kötelező megállapodás is helyet kapott, egyértelműen arra utal, hogy ezek az egyezséglevél-formulák a 14. században többször is használatban lehettek.2 7 A megölt Hanvai-lány esetétől eltérően az ezekben az ügyekben szereplő személyek kiléte nem azonosítható, az eljáró hatóság azonban nem lehetett más, mint Heves megye. Az első ügy, amelyről egész oklevél-csokor tájékoztat, egy rablógyilkosság következményeit taglalja. A megye hatósága előtt a felperes —jelképes gesztussal, neki egy fapálcát (ligneum claviculum vulgo ceuuek dictum) átnyújtva — párbajra hívta ki az alperest, mivel az megölte és kirabolta úton levő fivérét.28 A felek már teljes fegyverzetben fel is álltak a bajvívásra, amikor a fogott bírák közbelépésére mégis inkább a megegyezést választották. Az így kötött meg-24 Dedek Crescens Lajos: A karthausiak Magyarországon. I. Bp. 1889. 99. 25 DF 263048. 26 A két gyilkos familiáris ura, Semsei Frank fia Tamás szepesi várnagy és alispán azon ritka történelmi személyek közé tartozik, akiről egykorú ábrázolás is fennmaradt. 1317-ben, miközben I. Károly hadai egyidőben több fronton is sorsdöntő háborút vívtak, a király korábbi küzdelmei eredményeképpen már békés Szepességben, a szepeshelyi társaskáptalan bazilikájának északi falára a prépost nagyméretű freskót készíttetett. A falfestmény középpontjában Mária ül trónusán, és koronát helyez az előtte térdeplő I. Károly fejére. A Madonnától jobbra Tamás esztergomi érsek, mögötte a kép megrendelője, Henrik prépost látható az országalmával a kezében. Károly mögött mint fegyverhordozó Semsei Tamás térdepel, kezében a király kardjával. E falkép az első olyan emlékünk, amelyen a képmezőbe foglalt feliratok megnevezik a még élő szereplőket - Tamás várnagy fölött a „flos iuventutis camerarius castellanus Fran de..." felirat szerepel. Radocsay Dénes: Falképek a középkori Magyarországon. Bp. 1977. 170. 27 Bónis: Uzsai 229-260., illetve uő: Az Ars Notaria mint retorikai és jogi tankönyv. Filológiai Közlöny 1963/3-4. 373-388. A formuláskönyvek magyarországi szerepéről, használatáról elsősorban lásd Bónis György: Magyi János formuláskönyve és a gyakorlati jogtanítás, in: Jubileumi tanulmányok. A pécsi egyetem történetéből. Pécs, 1967. 28 DF 286316 f. 108., Kovachich I. 13. 15-16, illetve az ügynek vizsgált témánkhoz érdemi adatot már nem nyújtó folytatásával 17-25. szám
