Századok – 2002

Tanulmányok - Csukovits Enikő: Bűn és bűnhődés. Vezeklő zarándoklatok a középkori Magyarországon II/303

BÚN ÉS BŰHŐDÉS A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON 307 tetés várt a férjüket megölő asszonyokra: őket az akasztófa alatt élve kellett el­temetni. A városi jog is megkülönböztette a szándékos és véletlen emberölést -az emberölésre általában a manschlacht vagy todschlag, a szándékos gyilkosságra a mord kifejezést alkalmazta.15 A gyilkosság vétkének és büntetési kategóriáinak látszólagos sokszínűsége ellenére az ügyek — függetlenül az elkövető és az áldozat társadalmi helyzetétől, az ügyben eljáró bírói fórumtól, az alkalmazott jogtól — az esetek többségében azonos módon, megegyezéssel végződtek.1 6 Az eljárás szo­kásos módja szerint az áldozat rokonai az illetékes hatóság előtt bevádolták a tett elkövetőjét. A vád valóságának beigazolódása azonban nem feltétlenül vonta maga után a legsúlyosabb büntetést. A középkori jog ugyanis nem ismerte sem a közvád, sem a közvádló fogalmát, a pereket nem csak a „hivatalos" bíróságok előtt lehetett lefolytatni, hanem a per minden szakaszában lehetőség nyílt a felek közti egye­zségre. Gyilkosságok esetében az egyezség legegyszerűbb és legősibb módja a vér­díj kifizetése volt, emellett azonban az áldozat hozzátartozói egyéb feltételeket is szabhattak.1 7 Magyarországon nem alakult ki a vezeklő zarándoklatoknak olyan, a bűnök teljes körére kiterjedő rendszere, mint amilyen például a németalföldi városokban létezett. Akárcsak Közép-Európa más területein, az ismert magyarországi esetek mindegyikében a legsúlyosabb bűnt, gyilkosságot kellett ilyen módon jóvátenni. E magyarországi ügyek némelyike immár több mint száz éve szerepel a szakiro­dalomban, együttes ismertetésükre, elemzésükre, az irodalomból irodalomba ván­dorló, gyakran pontatlan adatok helyesbítésére azonban érdekes módon mindmáig nem került sor.1 8 Pedig a magyar adatok összegyűjtése, a hazai szokások elemzése 14 Werbőczy István Hármaskönyve. Magyar Törvénytár. Bp. 1897. 78. 304. Lásd az I. 15., illetve a II. 42. címet. 15 Király János: Pozsony város joga a középkorban. ( = Király: Pozsony joga) Bp. 1894. 267-275. 292-293. 314-316., Das Ofner Stadtrecht. Eine Deutschsprachige Rechtssamlung des 15. Jahrhun­derts aus Ungarn. Herausgegeben von Karl Mollay. (=Mollay: Ofner Stadtrecht) Bp. 1959. (Lásd a 259. 260. 266. 267. számú címeket), magyar fordítása, a jogkönyv részletes ismertetésével, értékelé­sével: Buda város jogkönyve. Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 17. Közreadja: Blazovich László -Schmidt József. Szeged, 2001., legrészletesebb feldolgozása: Davori Relkovic Néda: Buda város jog­könyve. (Ofner Stadtrecht) Bp. 1905. 211-233. 16 1366-ban Selmecbányán egy férfit kivégeztek emberölésért. A felső-magyarországi városok életéről tanulmányt író Demkó Kálmán a következőképpen kommentálta az esetet: „Az általam talált 15 emberölési és gyilkossági eset közt ez az egyedüli, melyet ottan halállal büntettek a XIV-ik és XV-ik században." Demkó Kálmán: A felső-magyarországi városok életéről a XV-XVII. században. Bp. 1890. 146-147. 1515-ben országos botrány kerekedett abból, hogy az Eperjesen több napon át — vélhetőleg ittas állapotban — garázdálkodó András brassói deákot a város gyorsított eljárással békesértésért halálra ítélte és kivégeztette. Iványi Béla: András brassai deák lefejeztetése Eperjesen 1515-ben. In: Dolgozatok Békefi Rémig egyetemi tanári működésének emlékére. Bp. 1912. 163-170. 17 Zsoldos Attila: Vérdíj. In: Korai magyar történeti lexikon (9-14. század). Főszerk.: Kristó Gyula. Szerkesztők: Engel Pál és Makk Ferenc. Bp. 1994. 725. 18 J. Kachelmann: Das Alter und die Schicksale des ungarischen, zunächst schemnitzer Berg­baues nebst einer Erklärung der Eigenschaften des Landes. Preßburg, 1870. 103-107., Ipolyi Arnold: Besztercebánya városa műveltségtörténeti vázlata. Századok 1874. 622-624., Demkó i.m. 146-147. Házi Jenő: Sopron középkori egyháztörténete. Győregyházmegye múltjából IV (=Házi: Sopron egy­háztörténete) Sopron, 1939. 314., őutánnuk Pásztor Lajos: A magyarság vallásos élete a Jagellók korában. Bp. 1940. 114., Bálint Sándor - Barna Gábor: Búcsújáró magyarok. A magyarországi búcsújárás története és néprajza. Bp. 1994. 31., Elisabeth Thoemmes: Die Wallfahrten der Ungarn am Rhein. Aachen, 1937. 40^11., Zaremska i. m. 112-113.

Next

/
Thumbnails
Contents