Századok – 2002
Tanulmányok - Zsoldos Attila: A királyné udvara az Árpád-korban II/267
A KIRÁLYNÉ UDVARA AZ ÁRPÁD-KORBAN 299 celláijaként.31 7 E kancellárok minden bizonnyal udvari tisztséget viseltek, ami abból sejthető, hogy zsámboki Kozma fia Kozma Erzsébet ifjabb királyné asztalnokmesterének kancellárjaként (cancellerius magistri dapiferorum domine regine) kerül elő.31 8 Ez utóbbi adat alapján felmerülhet, hogy valamiféle olyan kisebb udvari tisztségről lehet szó, mely az asztalnokmester feltételezhető, de közelebbről nem ismert udvari szerepéhez kapcsolódott; netán az asztalnokmester eredeti feladatainak tényleges ellátója volt a kancellár. Az azonban végképp megfejthetetlen — meglehet, csak számunkra —, hogy mi a magyarázata a tisztség szokatlan „kancellár" megnevezésének, miként az sem tudható, hogy miért éppen az asztalnokokkal kapcsolatban fordul elő viszonylag gyakran, miközben a lovászok vagy a pohárnokok kancellárjairól jóformán nem is hallunk.31 9 A felsorolt személyek közül mindenesetre Gutkeled Miklós és Aba Péter utóbb jelentős bárói karriert futott be: előbbi a bánságig és az országbíróságig, utóbbi királynéi tárnokmesterségig vitte.320 Bár a királynéi és királyi asztalnokok kancellárjai közül senkit sem neveznek forrásaink király(né)i ifjúnak, a tisztségre vonatkozó — mégoly hézagos — ismereteink alapján joggal gyanakodhatunk arra, hogy az udvarnak abban a szférájában kereshető a helyük, ahová az ifjak is tartoztak. A királynéi udvar szerkezetét tehát egy jól felismerhető kettősség jellemezte. Ennek egyik elemét a királynéi udvar méltóságai, a „királynéi bárók" köre alkotta. Az általuk viselt tisztségek többé-kevésbé pontos megfelelői voltak a királyi udvarban meglévő, azonos elnevezéssel illetett méltóságoknak, ami aligha tulajdonítható másnak, mint hogy azok mintájára jöttek létre. Jellemző módon a királynéi udvarispáni tisztség elnevezése még azt a változást is híven követte, ami a királyi udvarispáni méltóság esetében végbement: ez utóbbi tisztség viselőjének új neveként az 1230-as években állandósult a iudex curie a korábbi curialis comes helyett,321 a királynéi udvarispán esetében a curialis comes elnevezést, némi késéssel, az 1250-es évekre váltotta fel a iudex curie alak.322 A királynéi udvar méltóságai ugyanakkor, amint az az érintett személyek pályafutásának elemzéséből kiderült, az uralkodó személyéhez kapcsolódtak, s valójában a király, s nem a királyné bárói voltak. A királynéi udvarnak ez a bárói szintje sokkal inkább tekinthető ily módon a királyi udvar részének, semmint kisebb hatalmat és presztízst adó, ám mégiscsak önállóan létező utánzatának. A királynéi udvar másik eleme a tulajdonképpeni udvartartás volt, melyhez az udvarhölgyek, a lovagok, az ifjak és más szolgálattevők tartoztak. Ezek esetében, ellentétben a bárókkal, kimutatható a királyné személyéhez való kötődés, szerepel két „Pál", s az egyik helyett „Péter" értendő. Ebben az esetben nyilvánvalóan az asztalnokok kancellárjának nevét célszerű Péterre javítani. 317 1263: RA 1366.; 1269: RA 1641.; 1273: RA 2420.; 1274: RA 2499. sz-ok. 318 1259: CDES II. 438. - Az oklevél szövegében — nyilvánvalóan tévesen — „cancellarius magistrorum dapiferorum domine regine" alak szerepel. 319 A királyi pohárnokok kancellárját 1270-ben említik, 1. CDCr V 560. 320 Karácsonyi J.: A magyar nemzetségek i. m. 514. és 49. (Ez utóbbit vö. még Engel P.: Archontológia i. m. 54.) 321 Váczy Péter: A királyság központi szervezete Szent István korában. In: Emlékkönyv Szent István király halálának kilencszázadik évfordulóján I—III. Szerk. Serédi Jusztinián. Bp. 1938. 57. 322 1232-ben még a curialis comes változattal találkozunk (CDCr III. 367.), 1251-ben már iudex curie az elnevezés (CD IV/2. 85.).
