Századok – 2002
Tanulmányok - Zsoldos Attila: A királyné udvara az Árpád-korban II/267
286 ZSOLDOS ATTILA be a királynéi udvarispánságot, hogy aztán rögtön ezt követően a lehető legjelentősebb tisztséget, a nádorságot nyerje el.21 2 Ugyanezt tapasztaljuk például Kán nembéli Gyula esetében is: királynéi tárnokmesterségét és udvarispánságát megelőzően királyi udvarispán,21 3 bán,21 4 vajda,21 5 nádor,21 6 majd újra bán21 7 volt, azt követően pedig ismét nádorként21 8 és bánként21 9 szolgálta királyát. S hogy ez a helyzet nem csak II. András korára jellemző, annak példájaként elegendő talán egyedül Péc nembéli Dénes példájára hivatkozni, aki 1275. évi királynéi tárnokmesterségét követően országbíró,220 majd nádor22 1 volt. Mindezen adatok a leghatározottabban azt a benyomást keltik, mintha a királynéi udvar méltóságai beletartoztak volna a királyi tisztségek azon körébe, amelyek időről időre bekövetkező újraosztása állandó mozgásban tartotta a bárókat, ám anélkül, hogy a változások alapján az érintettek kegyvesztettségére lehetne következtetni. A jelenség kétségkívül magyarázatot kíván, hiszen felveti a királyi és a királynéi udvar viszonyának a kérdését. Ennek mindeddig nem sok figyelem jutott, jóllehet elemzésünk kiindulópontja, az 1298. évi törvény 24. cikkelye meglehetősen világosan megfogalmazza, hogy a királynéi udvar báróit — legalábbis egy részüket — nem a királyné, hanem félje, az uralkodó választja ki, akiket felesége köteles tisztségükben megtartani.22 2 Kérdés már most, hogy valamely újonnan hozott rendelkezéssel állunk-e szemben, vagy egy régóta meglévő gyakorlat törvénybe iktatásával. Az előbbi megoldás mellett szóló érv lehet, hogy ugyanez a törvény a királynéi udvari méltóságok betöltéséről is rendelkezik, s ennek alapján arra gondolhatunk, hogy az 1298 előtti években egyáltalán nem voltak királynéi méltóságok. S valóban, a királynéi udvarispánok, az asztalnok-, lovász- és pohárnokmesterek sorozata 1290-ben, Izabella királyné embereivel megszakad, egyedül tárnokmestereket ismerünk az 1290-es évekből, s egy pohárnokmestert éppen 1298-ból. Indokoltnak tűnik tehát a feltételezés, hogy az 1298. évi törvény említett cikkelye a királynéi udvar újjászervezését célozta, s így talán ennek egyik eleme lehetett a királynéi bárók kinevezési rendjének átalakítása. Ellene mond ugyanakkor ennek a megoldásnak, mégpedig nagy nyomatékkal, hogy a királynéi udvar méltóságainak viselői rendesen valamely megye ispánjai is voltak. II. András korában Péter királynéi udvarispán előbb a csanádi, majd a bácsi, Bánk a bihari, Miklós előbb a soproni, majd a pozsonyi, Péter pedig 212 1212: RA 272-276., 280. (ez utóbbi hamis) sz-ok; 1213: RA 281., 284., 286. sz-ok (e két utóbbi oklevél hamis), vő. még VR 9., 15., 19., 27. sz-ok. 213 1212: RA 272-276., 280. sz-ok (az utolsó oklevél hamis); 1213: RA 281., 284., 286. sz-ok (a két utóbbi oklevél hamis). 214 1213: RA 282-283. sz-ok. 215 1214: RA 289-291. sz-ok. 216 1215: RA 298-299. sz-ok, VR 148. sz.; 1216: RA 303.-309. sz-ok, VR 153., 162. sz-ok; 1217: RA 314., 316-320., 322-326., 328-339., 345-346. sz-ok (a két utolsó oklevél hamis), VR 165. sz. 217 1219: RA 354. sz. 218 1222: RA 382-383., 386. sz-ok (az utolsó oklevél hamis); 1223: RA 393-395., 401. sz-ok (ez utóbbi hamis); 1224: RA 402-403., 406-411.; 1225: RA 420., 422., 426. sz-ok. 219 1234: RA 529. sz.; 1235: RA 537. sz. 220 1277: RA 2824. sz. 221 1277: RA 2825. sz. 222 L. a 89. sz. jegyzetet.
