Századok – 2002
Tanulmányok - Zsoldos Attila: A királyné udvara az Árpád-korban II/267
278 ZSOLDOS ATTILA is egy hasonló birtokvizsgálatot említ forrásunk, melyet akkor még Smaragd nembéli Gilét királyi tárnok- és királynéi pohárnokispán vezetett.10 6 Azt gondolhatnánk, hogy 1262-ben Benedek a földvizsgálatban udvarispáni tiszténél fogva vett részt, valójában azonban inkább alkalmi megbízatásról lehet szó. Erre vall ugyanis, hogy egy hasonló vizsgálatot korábban a királynéi pohárnokok ispánja — s nem Рок nembéli Móric, az az idő szerinti királynéi udvarispán — vezetett, s Erzsébet özvegy királyné sem udvarispánjának, hanem tárnokmesterének adott megbízást a szepesi birtokjogok felülvizsgálatára.107 A királynéi udvar többi tisztségviselőjének a feladatairól, források híján, még kevesebbet tudunk, a tárnokmesterről is csupán a királyi tárnokmesterrel kínálkozó analógia alapján sejthető, hogy a királynéi jövedelmek felügyelete lehetett, legalábbis eredetileg, rábízva. Az analógia alkalmazhatósága mellett szól, hogy 1283-ban Izabella királyné tárnokait élelmiszeradó (victualia) beszedése közben érte támadás.10 8 Az asztalnok-, lovász- és pohárnokmesterek funkcióit éppúgy homályban hagyják forrásaink, mint a királyi udvar ugyanezen a néven emlegetett méltóságainak feladatait. A „mesterek"-nek ugyanakkor — s ez megint a királyiakkal rokon vonás — megvolt a maguk ispáni címmel szereplő „pár"-ja: a királyné tisztségviselői esetében forrásaink tárnok-109 és pohárnokispánokat11 0 emlegetnek. Míg az uralkodó lovászmesterei esetében, ha nem is túl gyakran, de mégiscsak előfordul, hogy ugyanaz a személy tölti be a „mester"-i és az „ispán"-i tisztet,111 a királynéi méltóságok között erre nem találunk példát.11 2 A „mester-ispán" tisztségpárok egymáshoz való viszonya, adatok híján, megint csak ismeretlen, annak feltételezése azonban megkockáztathatónak látszik, hogy az egyes ispánok az azonos néven emlegetett királynéi (illetve királyi) szolgálónépek11 3 elöljárói lehettek, míg a mesterek ezekkel legfeljebb laza szálakon kapcsolatot tartó udvari méltóságok voltak. Mivel a szolgálónépi rendszer minden bizonnyal jóval előbb kialakult, mint a királyi (illetve királynéi) udvar egyes „mester" címet viselő méltóságai, így aztán az ,,ispán"-ok is régtől fogva jelen lehettek a királyi, illetve a királynéi tisztségviselők sorában, míg a „mester"-ek a méltóságok egy újabb rétegéhez tartozhattak. Említést érdemel ugyanakkor, hogy a királynéi hirdetők (precones) személyében 106 1258: CDCr V 84. - IV Orbán pápa 1263-ban erősítette meg Mária királynét Pozsega birtokában 1. Vetera monumenta historica Hungáriám sacram illustrantia maximam partem nondum édita ex tabulariis Vaticanis deprompta, collecta ас serie chronologica disposita ab Augustino Theiner I-II. Romae-Zagrabiae 1863-1875. (a továbbiakban: VMHH) I. 254. 107 1 279: CD V/2. 583., CD V/2. 581., RA II/2-3. 286., CD V/2. 585.; 1280: DL 14 018., DL 63 665., HO VI. 262. 108 1283: DF 200 706. 109 1238: Hazai oklevéltár 1234-1536. Szerkesztették Nagy Imre, Deák Farkas és Nagy Gyula. Bp. 1879. (a továbbiakban: Hazai) 7.; 1250: RA 935., RA 936. sz-ok; 1265: ÁÚO XI. 545., DF 254 700.; 1279: MES II. 116-117.; 1284: ÁÚO IV 264. 110 1258: CDCr V 84. 111 1228: RA 442., 443. sz-ok; 1229: RA 451., 456. sz-ok; 1234: RA 529-530. sz-ok. 112 Rátót nembéli István 1265 előtt Mária királyné lovászmestere és tárnokispánja volt (1265: ÁÚO XI. 545. 113 L. pl. 1273: Hazai 62. (királynéi asztalnok); 1280: ÁÚO IV 221., és 219.; 1283: HO IV 89.; 1284: CD V/3. 216.; 1289: DF 200 713. (királynéi pohárnokok); 1238: Hazai 7.; 1283: DF 200 706., 1283: DL 1158.; 1284: CD V/3. 218.; 1284: CD V/3. 217.; 1286: CDCr VI. 575. (királynéi tárnokok).
