Századok – 2002

Tanulmányok - Makkai Béla: A kivándorolt magyarság anyaországi támogatása a 20. század elején Ploiesti példáján I/3

A KIVÁNDOROLT MAGYARSÁG ANYAORSZÁGI TÁMOGATÁSA. 27 beiratkozott, s egy kivétellel színmagyar nevű tanuló közül 2 alig, 5 egyáltalán nem beszélt magyarul.160 A gyülekezeti levéltárnak nyoma veszett. Pótolni kellett a kerítést, amit a beszállásolt katonák egyszerűen feltüzeltek. Mindez a bukaresti Kárrendezési Hivatalnak megküldött jegyzékben is szerepelt.16

1

A háborús zaj csitultával mégsem jutottak kártérítéshez, ehelyett még további veszteségek érték a gyülekezetet. 1918. szeptemberében betörtek az iskolába és a templomba is, sőt a paplakot is megpróbálták kifosztani.16

2 Az eset után hamarosan bekövetkezett a teljes összeomlás. A Monarchia katonai vereségét követően Bereczki János lelkész-tanító egészen 1919. január végéig tanított, de aztán menekülnie kellett Ploie§tiből. A miniszterelnökség közbenjárására február 16-án diplomáciai futárvonattal távozott végleg Romániából. A gyülekezet értékeit a bukaresti egyházban helyezte biztonságba. Miként a Schuller-hagyaték is holt pénz maradt a ploie§ti magyarság számára, az elszenvedett háborús károkért sem tudtak kárpótlást kiharcolni a román hatóságoktól. A lefoglalt értékpapírok visszaszerzése is a lent maradottakra hárult.16

3 A trianoni döntés után a ploie§ti magyarok csupán egyetlen soványka eredményt könyvelhettek el, hogy az újonnan kinevezett esperes, Tőkés Ernő gyülekezetükkel kapcsolatosan is el tudta ismertetni az elszakított erdélyi református egyház tulajdonjogát.16

4

Amikor a Romániai akció forrásai elapadtak, s a háborús vesztes, megcsonkított anyaország támogatása hosszú távon is kérdésessé vált, a református autonóm egyházszervezet és gyülekezeti tulajdon maradt csupán a megmaradás keretéül s a túlélés szűkös alapjának. Összegzés A 19. század utolsó harmadában a nemzet életerejének megcsapolásaként értelmezett tömeges méretű kivándorlás hívta fel a magyar politikai elit figyelmét a romániai magyarság sorsára. A székely kivándorlás ugyanis további teret engedett az Erdély elszakításával fenyegető román politikai törekvéseknek. A Szélikormány idején kidolgozott Romániai akció terve ezért - hasonlóan a sorban első Amerikai akcióhoz - távlatilag a kivándoroltak hazatelepítésével számolt. A huszadik század első éveiben ily módon kormányprogrammá emelkedő segélypolitika elsődleges célja azonban az volt, hogy az idegenben már kiformálódott önszerveződések (egyházi, oktatási és egyesületi struktúrák) megerősítésével az idegen közegben élő magyarságot az asszimilációs hatásoktól megvédjék. Az anyaországi támogatás programjába illeszkedik a ploie§ti magyarság felkarolásának története is, amelynek példáján igyekeztünk bemutatni az aktív magyar kisebbségvédelem újszerű törekvéseit, buktatóival és eredményeivel együtt. 160

RZsL, 2. f. Külügyi ir. 74. d. 4531. 1918 A református tanintézetekbe összesen 361 gyermek iratkozott, akik közül 329 vallotta magyarnak magát. - MOL К 26 ME 1185. es. 2211. 1918 XIX. t. 161

RZsL, 2. f. Külügyi ir. 42. d. 1930. 1918 162

Am a szomszédos kórházból katonák jöttek segítségére. Bereczki természetesen feljelentéssel élt a német katonai rendőrségen. - RZsL, 2. f. Külügyi ir. 42. d. 4089. 1918 163

RZsL, 2. f. Külügyi ir. 42. d. 477. 1919 164

RZsL, 2. f. Külügyi ir. 57. d. 3245. 1921