Századok – 2002
Tanulmányok - Makkai Béla: A kivándorolt magyarság anyaországi támogatása a 20. század elején Ploiesti példáján I/3
24 MAKKAI BÉLA tartó irredenta kampány hevességét. A dohrudzsai bolgárok elleni erőszakhullám heteiben, a Monarchia „sorsszerű" szétzúzásának pszichózisában a magyarság — talán először — kollektive megrettent, s mind nagyobb számban döntött a végleges hazatérés mellett. Nem véletlenül, hiszen a barátságtalan megnyilvánulások ellenére mondhatni évtizedek óta háborítatlanul élt a kenyéradó új hazában. A világháború előestéjén azonban a Romániai Magyar Újságban megsűrűsödtek azok a közlemények, amelyek magyarellenes demonstrációkról és inzultusokról tudósítottak. Különösen a fővárosban szabadultak el az indulatok,132 mégis, a nyugtalanító hírekre talán a vidéki magyarság reagált idegesebben.13 3 A spontán, és bizalmas csatornákon központilag is támogatott13 4 visszavándorlás 1914 nyarára széles rendet vágott a magyar iskolák padsoraiban. A tanköteles korosztály minél teljesebb beiskolázása érdekében elrendelt családlátogatások tapasztalata is az volt, hogy a nyilvántartásokban szereplő családok közül sokan távoztak, vagy fontolgatják a hazatérést. A látogatási jegyzőkönyvek egyike szerint Bráilán a szülők ellenségesen viselkedtek az otthonukba lépő tanítóval13 5 - talán, azért is, mert az puszta jelenlétével „kompromittálta", s színvallásra késztette a vészterhes időkben meghúzódni igyekvő honfitársait. A románok retorzióitól tartva azok a családok is a hazaköltözés mellett döntöttek, ahol a családfő az anyaországban jelentkezett hadiszolgálatra. A korábbi időkhöz képest egyébként kevesebb kivándorolt katonaköteles jelent meg a hazai sorozóbizottságok előtt, mások pedig a biztonság kedvéért éppen ekkoriban kértek román állampolgárságot;136 amit a román hatóságok — most mintegy varázsütésre — csaknem mindenkinek meg is adtak.13 7 Az ellenséges légkörben a többség mégis a hazatérést választotta, köztük az akció alkalmazottjai közül is egyre többen. A személyi változásokat részint a háborús készülődésben behívót kapott férfi tanítók távozása okozta. A ploie§ti katolikus tanító, György Mihály rövid bukaresti szolgálat után13 8 ugyancsak katonának állt. Hiányát az általános létszámapadás13 9 miatt egytanítósra zsugorodott iskola jócskán megérezte. A helyettesítő 132 Bukarestben a zavargások miatt sokan féltek (az ellenségesnek tartott) magyar iskolába járatni gyerekeiket. Akik maradtak, a szegénység, és biztonsági szempontok miatt is a napköziben tartották délutánra is gyermekeiket. - MOL К 26 ME 1039. es. 8934. 1914 XVIII. t. A magyar újság már magyarellenes atrocitásokról cikkezett, de azokat inkább személyes ellentétekkel igyekezett magyarázni, nyilván, hogy ne keltsen pánikot. - Romániai Magyar Újság [a továbbiakban: RMU], 53. sz. (1913. júl. 10.) 133 a Magyarok menekülése c. híradás is ezt állította. - RMU, 53. sz. (1913. júl. 10.) 134 MOL К 26 ME 945. es. 4301. 1912 XV t. 135 MOL К 26 ME 1039. es. 8934. 1914 XVIII. t. 136 MOL К 26 ME 1039. es. 4020. 1915 XVIII. t. 137 Egy lemondó nyilatkozat és csekély 40 bani lefizetése mellett gyakorlatilag bárki azonnal állampolgárságot nyerhetett, holott korábban szinte reménytelen volt a „hazátlan" státusból kikerülni. Ezzel szemben a magyar (vissza)honosítás még mindig igen bonyolult eljárást igényelt. Többek között a román hatóságok előtti megjelenés is előírás volt, amit a kényes helyzetben nem szívesen vállaltak a hazatérni vágyók sem. A szinte ajándékban felkínált román állampolgárság viszont éppen a kellemetlenségektől kímélte meg a kint élő magyarságot. - MOL К 26 ME 1081. es. 2559. 1916 XVIII. t. 138 MOL К 26 ME 1081. es. 4173. 1914 XVIII. t. 3610. asz. 139 1914-ben mintegy 40%-kal, 1915/16-ban további 50%-kal esett a diáklétszám a katolikus iskolában. Ugyanezen idő alatt a református iskola tanulóinak száma 33-ról 28-ra csökkent, a refor-
