Századok – 2002
Műhely - Mohácsi Gergely: Testkultusz és tömegtársadalom. A budapesti strandfürdők alapításának rövid története VI/1471
A BUDAPESTI STRANDFÜRDŐK ALAPÍTÁSÁNAK RÖVID TÖRTÉNETE 1493 hozzájárulásuk nélkül az általuk bérelt területen felépült strandfürdőért.9 4 A tanács viszont nem tekintette magát a kommunista hatalom jogutódjának, ugyanakkor azzal vádolta a bérlőtársaságot, hogy annak ügyvezető igazgatója, Kallós István, személyesen vette át annak idején a strandfürdőt a tanácskormánytól.95 A jogi viták közben a strand tovább üzemelt, 1920-ban a Magyar Országos Véderő Egyesület (MOVE) működtette a sportlétesítményt.96 A népstrandfürdő a tömegtársadalom találmányaként egyaránt beleillett a jobb- és baloldali populizmus társadálomnevelő programjába, úgyhogy míg a város vezetőinek kényes polgári ízlésvilágát meglehetősen zavarta annak kommunista múltja, a MOVE jobboldali radikálisai számára ez nem okozott különösebb problémát.97 A sorozatos szerencsétlenségek miatt azonban bezárták a létesítményt, majd a Népjóléti és Munkaügyi Minisztérium pályázatot írt ki annak bérbeadására és teljes felújítására. A főváros visszautasította, hogy saját kezelésében működtesse a strandot.9 8 Végül 1921-ben a Szent Margitszigeti Gyógyfürdő Rt. kapott engedélyt termál strandfürdő létesítésére.9 9 A megújult létesítmény 1921 augusztusában nyílt meg és szakítva a „kínos múlttal", nemsokára a budapesti középrétegek legkedveltebb polgári strandfürdőjévé vált. A három medence és a Duna-strand egyszerre mintegy 4-5000 fő befogadására volt alkalmas. Az intézmény előkelő jellegét erősítette a szökőkút, valamint az, hogy tilos volt ételt bevinni a strand területére. Mindenkinek a benti vendéglőben kellett megvásárolnia az enni- és innivalót.10 0 A hétvégén 30.000 (inflációs) koronába kerülő öltözőszekrényt, valamint a további 23.000 koronát kitevő fürdőruha- és lepedőkölcsönzést csak a tehetősebbek engedhették meg maguknak, főleg ha arra gondolunk, hogy már a 4000 koronába kerülő szigeti belépőt sem mindenki tudta megfizetni. A divatot azonban már nem lehetett megfékezni. A fővárosban sorra alakultak a különböző társadalmi igényeket kielégítő strandok. 94 BFL XI. 1542./35:1919/ 27a. 95 BFL XI. 1542./35:1919/26b. 96 BFL IV. 1407. b. 53.041/1921-III. 97 A társadalomtörténészek nemegyszer rámutattak már a szélsőséges és populista politikai propaganda, a tömegtársadalom és a sport szoros összefüggésére. Ennek fényében meglepő, hogy ugyanabban a tanulmányban, a témánk szempontjából kitüntetett fontosságú Margitszigetről szólván (Gyalay Mihály - Szekeres József: i.m.), ez a kapcsolat teljesen homályban marad. A szerzőpáros ugyanis így ír az 1919. április 13-i kommunista tömegrendezvényről: „A tömeg szűnni nem akaró éljenzése közepette Preusz Mór, Dienes László és Vincze Sándor budapesti népbiztosok tartották meg viharos lelkesedést felidéző [!] szónoklataikat, míg a sportpályákon ifjúsági versenyeken mérték össze erejüket a fiatal csapatok és versenyzők." (129) Néhány oldallal később pedig e szavakkal jellemzik az ellenforradalom sportpolitikáját: „A húszas évek irredenta szellemében alapelvként leszögezték, hogy a szigeten három zónát létesítenek. így az üdülők s betegek valamint a gyerekek területei között egy harmadikat a testgyakorlások céljaira jelölnek ki." (135) Az ellenforradalom láthatóan tanult valamit a háborút követő forradalmi eseményekből. 98 BFL IV. 1407. b. 45.139/1920-XVI. 99 BFL IV. 1407. b. 59.763/1921-111. íoo Világ j 1925. július 3. 4.
