Századok – 2002
Műhely - Mohácsi Gergely: Testkultusz és tömegtársadalom. A budapesti strandfürdők alapításának rövid története VI/1471
A BUDAPESTI STRANDFÜRDŐK ALAPÍTÁSÁNAK RÖVID TÖRTÉNETE 1487 között a javaslat készítője azt is felsorakoztatta, hogy az ingyen Duna-fürdők helye így felszabadulhatna a kereskedelem számára. A mérnöki hivatal azonban nem támogatta az ötletet, és annak a véleményének adott hangot, hogy az állandó Duna-fürdő legfőbb célja a tömegek fürdési lehetőségeinek a növelése, amit a nagyszabású fürdőépítési program úgyis meg fog majd oldani. A strandfürdők alapítása akkor vehetett igazán nagy lendületet, amikor egyrészt kiderült, hogy a felépült fürdők a kérdést korántsem oldották meg, másrészt a magántőke is felismerte az új szokásban rejlő üzleti lehetőségeket. A téma azonban addig is állandóan napirenden maradt a sajtóban és a fővárosi közgyűlésben egyaránt. Két sikertelen kísérlet — Újpest és Lágymányos A nyugati mintára építendő budapesti strandfürdő ötletének hívei idehaza is jelentősen megszaporodtak a bécsi Gänsehäufel óriási Duna-parti uszodájának 1907-es megnyitása után. Úgy vélték, a Budapesten is átfolyó Duna szinte predesztinálja a fővárost egy hasonló létesítmény felállítására és ezért különféle propagandaanyagokban terjesztették a strandfürdő alapításának a gondolatát. A még nem is létező intézményt hol „homokparti fürdőnek", hol idézőjelbe téve strandfürdőnek nevezték. Budapesten — a hatóságok laza ellenőrzését kihasználva — a század tízes éveire elterjedt gyakorlattá vált a strandolás a szabad Duna-partokon. A szegényebb rétegek tömegesen keresték fel az újpesti és a lágymányosi partokat egy-egy forró hétvégén. A különféle helyek elnevezései önmagukban is sokatmondóak: az újpesti vízmű balpartját a híres belga tengerparti fürdő után szabadon „Osztendének", a megyeri csárda feletti partszakaszt pedig Velence mintájára „Lidónak" nevezték.62 A tiszti főorvos megfogalmazása szerint6 3 valóságos divattá lett a strandalapítás ötlete. A természetimádók e szűk köre kezdettől fogva strandéletről beszélt, jelezve, hogy nem csupán egy intézmény felépítését szeretnék elérni, hanem az új, addig ismeretlen életstílust is szeretnék elterjeszteni, melynek jelszava a „nap-víz-levegő" egysége, kiegészítve a homok egészségre kiváló hatásával. A kezdeményezés azonban akkor vett igazán nagy lendületet, amikor a törvényhatósági bizottságban is akadt az ügynek lelkes támogatója, Dr. Kassai Ferenc bizottsági tag, a Lipótvárosi Társaskör ügyvezető igazgatójának a személyében. Bárczy 191 l-es látogatása alkalmával nyilvánosan megígérte, hogy „a bécsi Gänsehäufel mintájára legrövidebb időn belül egy dunai strand-fürdőt fognak létesíteni az újpesti vízművek közelében."64 . Az újpesti gyárak pedig élve a kínálkozó lehetőséggel, két évvel később közös kérelemben fordultak a polgármesterhez, hiszen az ügy egyáltalán nem haladt előre, jóllehet nyaranta sok ezer munkás fürdött a szabad Dunának ezen a részén. Ekkor figyelt fel a tervre Kassai, és „a homokparti fürdőtípus lelkes híve — mondhatni: fanatikusa" lett.6 5 1913. május 21-én önálló indítványt terjesztett be a törvényhatóság közgyűléséhez egy homok-62 Kajlinger Mihály: A római strandfürdő keletkezése, berendezése és használhatósága. Kézirat. 1919. 1. 63 BFL IV. 1407. b. 42127/1914- XVI. 64 BFL IV. 1407. b. 42127/1914- XVI. 65 Kassai: i. m. 1914. 1.
