Századok – 2002
Közlemények - Katona Csaba: Adatok Balatonfüred 1860-as évekbeli fejlődéséhez VI/1423
1450 KATONA CSABA szolgáltató ágazat képviselői lettek többen a füredi vendégek között, s amíg például csökkenőben volt a Füredre látogató molnárok száma, a nagyiparosok között már ott voltak a gőzmalom-tulajdonosok. Az értelmiségiek közül előszeretettel nyaraltak Füreden a jogi értelmiség, a tanárok, az orvosok és az egyháziak képviselői. A jogi értelmiségen belül különösen az ügyvédek létszáma magas - tulajdonképpen őket takarja az 1840 és 1841 esetében oly sűrűn előforduló ügyész kifejezés is. A jogi értelmiség reformkori szerepe — elég, ha csak '48 március 15-ére gondolunk — külön elemzés nélkül is választ ad magas létszámukra. A reformkort követően a polgárosulás időszakában, különösen pedig a Monarchia idején az ügyvédek, bírák, egyáltalán a jogi vonal társadalomban elfoglalt kiemelkedő szerepe pedig csupán nőtt. A polgári törvénykezés még inkább felemelte, fontossá tette ezt a réteget, ami vagyoni helyzetükben és társadalmi presztízsükben egyaránt megmutatkozott. Az egyházi emberek jelenléte természetesnek mondható egy olyan fürdőn, amely egy szerzetesrend kezén volt. Ez a réteg meglehetősen összetett. Mindhárom nagy történelmi egyház képviselői meglehetősen nagy számban látogatták Füredet (legtöbben a katolikus egyház tagjai) és minden évben felbukkant a fürdőlistán néhány rabbi neve is. A mélységben tagoltság is szembeszökő. Egyaránt ellátogat Füredre az egyházi hierarchiában magasabb posztot betöltő személy és a falusi plébános. Törzsvendég Füreden az esztergomi hercegprímás is — Vaszary Kolos, aki kispap korától állandó vendége Fürednek, mi több ott jelentette be Rimely Mihály akkori bencés főapátnak, hogy rendtag szeretne lenni8 9 — és néhány püspök, a többség viszont természetesen az alsópapság soraiból kerül ki. A katolikusok között nagy számban képviseltetik magukat a különböző szerzetesrendek tagjai, különösen a fürdőt birtokló bencés rendé, akik mentesültek a gyógydíj fizetése alól. A vizsgált időszak folyamán felkereste Füredet valamennyi, a posztot az általunk vizsgált időszak alatt betöltő pannonhalmi főapát és tihanyi apát is - ez persze némiképp tisztükből adódó kötelességük is volt, de tudjuk, hogy nem egy közülük őszintén szívén viselte Füred sorsát. A protestáns egyházak képviselői között is értelemszerűen mindenkor a lelkészek vannak legtöbben, ám az egyik nyár Füreden találja Kis János evangélikus szuperintendenst is. A tanárok külön kategóriaként való besorolását különösen a kiegyezés utáni években megfigyelhető létszámuk tette indokolttá. Aligha kétséges, hogy mindez összefüggésben áll az Eötvös József által útjára indított oktatási reformmal és az iskolarendszer kiépítésével. A tanárok révén az értelmiség egy markáns rétege tartozott hozzá mindenkoron a füredi fürdővendégek társadalmához. Különösen a közeli Pápa tanárai közül kerültek ki füredi törzsvendégek, élükön a Jókai által is többször tollára vett Tarczy Lajossal.9 0 Meglehetősen érdekesnek hat elsőre az orvosok viszonylag magas létszáma. Ennek okai között kereshetjük Füred gyógyfürdő mivoltát is és nem kétséges, 89 „Két napi út után Balatonfüreden találja Rimely Mihályt, sz. Benedek-rend főapátját s alázatos kéréssel jelentkezik, hogy vegye fel a szent hivatást teljesítő rend tagjai közé." Keményffy K. Dániel: Vaszary Kolos 1855-1905. Esztergom, 1905. 22. 90 Pl.: Utolsó napjai a fiirdőidénynek - 1873 szeptember 20. 1.
