Századok – 2002

Közlemények - Katona Csaba: Adatok Balatonfüred 1860-as évekbeli fejlődéséhez VI/1423

1446 KATONA CSABA orvos is osztrák fürdőt ajánl."8 1 A lelkesedésében gyakorta túlzó Eötvös ebben nem tévedett nagyot, az érme másik oldala viszont a magyar fürdővendégek kül­földi fürdőkre látogatásának divatja volt. Idéznék egy 1907-ben kelt útibeszámolót: „Siófokon, Balatonföldvárott, Balatonfüreden otthon van a pénzes angol, a szel­lemes francia, a hamburgi német. A magyar haute-volé viszont Ostende, Sylt és Nizzában mulat és onnan ösztönzi a Balaton látogatására az idegent."82 A téma lezárásaként megemlíteném még, hogy a fürdővendégek lakóhely szerinti megoszlása az 1850-es évektől foglalkoztatta a fürdőigazgatóságot is, ezzel kapcsolatosan e helyt ismertetném a már többször idézett Orzovenszky Károly statisztikáját az 1856. évi idényre vonatkozóan. Szeretném felhívni a figyelmet, hogy Budapestet és Bécset a fürdőorvos is külön kategóriakén tüntette fel: „Ma­gyarország 528, Budapest, 172, Szerbvajdaság 43, Bécs 22, Temesi Bánság 18, Szlavónia 11, Katonai végvidék, Morva, Gallicia, Szerbia, Ausztria, Tirol 2-2, Cseh, Szilesia, Moldova, Porosz, Hessen-Kassel, Afganistan l-l."83 A fürdővendégek társadalmi megoszlása A fürdővendégek összetétele nem csupán a lakóhely szerint, de a társadalmi ranglétrán elfoglalt helyzetük szerint is erőteljes változásokat mutat az 1860-as évektől, ahogy a reformkorra inkább jellemző patriarchális fürdőéletet felváltotta a polgári értelemben vett szabadidőhöz kötődő, tudatos nyaralási-szórakozási igény. Ennek megfelelően a környékbeli nemesség létszáma visszaszorult és mind inkább a polgári középosztály képviselői kerültek túlsúlyba. Fokozottan érvényes ez a megállapítás a városlakó kereskedőrétegre. Ennek igazolására mellékelem az eddigi kutatásaim alapján az 1840-es, valamint az 1860-as évekre vonatkozóan a fürdővendégek társadalmi megoszlásáról készített táblázatokat, melyeknek adat­sorai alátámasztják, hogy a fürdővendégek korábban meglehetősen megmereve­dett rétegében a társadalom egészében tapasztalható mobilitás vette kezdetét (jel­lemző példája ennek a honi zsidóság arányszámának — a táblázatokon ugyan konkrétan nem jelezhető — növekedése a fürdőhelyen). A név szerint bejelent­kezett fürdővendégekre vonatkozó adatokat éves lebontásban, táblázatban láthat­juk összefoglalva, egy másik táblázat pedig azt mutatja, hogy a kategória képviselői hány százalékát alkották a fürdőlistákra név szerint bejelentkezett vendégeknek (beleértve a nőket is). A fürdőlistákon név szerint szereplő vendégek társadalmi megoszlása évenként Társ. réteg Év Társ. réteg 1840 1841 1861 1862 1863 1868 1869 Arisztokrata 32 30 34 25 10 7 23 Földbirtokos 85 105 118 127 100 89 109 Kereskedő 143 143 252 199 210 281 256 Nagyiparos 5 3 9 6 8 10 9 81 Eötvös Károly: Balatoni utazás/L Budapest, 1982. 86. 82 Walkó László: Budapesttől Velencéig. Budapest, 1907. 12. 83 Orzovenszky Károly: Orvosi jelentés 1856-ki Balaton-Füredi fürdő-évszakról. Pest, 1857. 1. Városi Helytörténeti Gyűjtemény Irattára, Balatonfüred

Next

/
Thumbnails
Contents