Századok – 2002
Közlemények - Katona Csaba: Adatok Balatonfüred 1860-as évekbeli fejlődéséhez VI/1423
1436 KATONA CSABA ségein keresztül: de bizony csaknem egész napi kocsiút az"5 6 - írta Vali Mari arra emlékezve, amikor Jókai Mórral látogattak el a fürdőre, pedig Pápa mai fogalmaink szerint igazán nincs messze Füredtől. Altalánosságban is igaz, hogy ami a 19. század közepének közlekedési viszonyairól elmondható, az jellemezte a Füredre való utazást is: azaz körülményes, lassú és meglehetősen kényelmetlen volt, legalábbis a vasút megjelenéséig. Ahogy a vasútvonalak mind jobban behálózták az országot, felgyorsult a közlekedési szempontból peremvidékre szorult fürdőhelyek korábban is kitapintható elmaradása a kedvezőbb fekvésű konkurenciától. Amelyik fürdőt elkerülték a vasútvonalak, az jószerivel behozhatatlan hátrányba került vetélytársaival szemben. A kialakult helyzetet világítja meg Parádfürdő esete, amely nem kapott saját vasútállomást, ellentétben a szomszédos Recskkel. A fürdőtulajdonos Károlyi grófok, helyesen mérve fel annak fontosságát, hogy a potenciális fürdőlátogatókat mennyivel könnyebb Parádra csalogatni a közvetlen vasúti megközelíthetőség ígéretével, minden befolyásukat latba vetve jobb híján azt harcolták ki, hogy a recski állomást hivatalosan Párád néven tüntesse fel a vasút.57 Több példát is hoz arra nézve Kőnek Sándor 1875. évi statisztikája, hogy hová is vezethetett a vasút hiánya: „... hogy miképp közeledhetnek véghanyatlás felé még a legismertebb gyógyhatályú források is, azt (gömörmegyei) Ajnácskő és Várgede, azt Bikszád, felső Ruszbach és a még híresebb Szmerdnanka (Szepességben), Visk, Kobola-Polánya, Tapolcza és számos egyéb pusztulásnak indult gyógyvizeink tanúsítják: ezekre csak a vaspályahálózat fokozatos kiterjedésével fog, eddig alig sejthető új felvirulásának hajnala hasadni."5 8 Füred a déli vaspályának köszönhetően elkerülte ezt a szomorú sorsot. A déli vasút a füredi vendégforgalom alakításában elfoglalt jelentőségét közel fél évszázadon át megőrizte, hiszen Füredet közvetlenül csupán 1909-ben érte el a vonat. A Balaton északi partján húzódó vonalon külön állomása volt — és van ma is — Arácsnak és Fürednek. A vasútvonal mérnöke, Vasdinnyei Pál a Balaton lapjain mutatta be ezt a két állomást az új vasútvonalról írott cikkében: „Az Arács-Balatonfüred közút mellett létesített Arács megállótól állandó lassú eséssel érünk a balatonfüredi nyaralók háta mögött Balatonfüred állomásra. Ez a község és a fürdőtelep között középen fekszik, s míg egyrészt kielégíti a község forgalmát, addig másrészt a fürdőtelep nyugalmát sem zavarja."59 Külön érdekessége az új vasútvonalnak, hogy első utasa nem más volt, mint Vaszary Kolos: „A hercegprímás {...} mint rendesen, az idén is Balatonfüreden tölti a nyarat. Május másodikán utazott el kedvelt nyaralóhelyére, s hogy az agg főpásztort megkíméljék a fárasztó hajóúttól, a kormány megengedte, hogy szalonkocsiját a még meg sem nyílt vonalon vontassák Balatonfüredre."60 A jobb közlekedési lehetőségek az 1860-as évektől lassan mind jobban szétfeszítették a füredi vendégsereg addigi földrajzi kereteit, egyre növekedett azok száma, akik távolabbi vidékekről keresték fel Füredet. Ezt az állítást a fennmaradt 56 Váll Mari: Emlékeim Jókai Mórról. Budapest, 1955. 156. 57 Pöcs Sándor: Jámbor Vilmos és a recski arborétum. Recsk, 1996. 27. 58 Dr. Kőnek Sándor: Magyar birodalom statisztikai kézikönyve folytonos tekintettel Ausztriára. Budapest, 1975. 48. 59 Vasdinnyei Pál: A balatonvidéki vasútról. - Balaton, 1909/32. 8. 60 A balatoni vasút első utasa. - Balaton, 1909/30. 11.
