Századok – 2002

Közlemények - Katona Csaba: Adatok Balatonfüred 1860-as évekbeli fejlődéséhez VI/1423

1426 KATONA CSABA legmeghatóbban s oly kellemmel, köztetszéssel végig, hogy mindenki dicséretekkel halmozá el."10 A magyarázat vélhetően abban rejlik, hogy a bált az azon részt vevők nem tekintették olyan eseménynek, ahol „demonstrálniuk" kellett volna, hanem egy­szerűen csak annak, ami valójában volt: szórakozási alkalomnak, jeles társasági eseménynek, aminek szerves része a polka, a keringő és a többi tánc ^vezete is. Annál is inkább, mivel az Anna-bál meglehetősen szűk körű rendezvényként sem­miképp sem volt alkalmas arra, hogy az ott szórakozók öltözékükkel, viselkedé­sükkel, egyáltalán bármi más módon tüntessenek politikai nézeteik mellett. Meg­tették ezt, de nem a bálon, hanem ott, ahol volt ehhez közönségük, mint fentebbi példáink is mutatták. (Szerencsére a Balaton-Füredi Napló tudósítója azért észlelt neki is tetsző dolgokat: „Férfiaink szépen viselték magukat, köztük volt egy dániai és francia mágnás, egyszer láttam, hogy kis darabig csárdást tánczoltak, a mi nem vált szégyenükre."1 1 ) A téma összefoglalásaként elmondható: a fenti szórványos példák tükrében is egyértelműnek tűnik, hogy az Anna-bálok légkörét, szellemiségét, résztvevőinek politikai álláspontját nem lehet néhány mondatos sommás megállapítások révén meghatározni, aminthogy a fürdőn időző vendégek a nyár hangulatának egészét sem tartották forradalmi lázban, hiszen a megnyilvánuló ellenzékiség sem volt mindig mentes az ellentmondásoktól. Ez a kiegyezés előtt Füreden járó angol hölgy, Rachel Herriett Busk figyelmét sem kerülte el: „Azt remélik, hogy a császár és a császárné (az igazság kedvéért királyt és királynő kellene mondanom, mivel egy magyar sem venné a szájára az ausztriai titulusokat, a velük való érintkezés­ben az udvariasság megköveteli azok mellőzését), mivel új keletű érdeklődésükből fakadóan ismét felkeresik Magyarországot, Füredre is ellátogatnak a következő idényben, ezért a tiszteletükre egy új kurszalon fog épülni."12 A reformkori Füred - valóban fénykor? Vissza-visszaköszönnek azok a megállapítások is, miszerint a fürdőhely a reformkor szellemi műhelye, ezekben az években megfordult Füreden az ország politikai-szellemi vezető rétege, így például Deák Ferenc, Kossuth Lajos, Széche­nyi István, Csány László, Wesselényi Miklós stb. Nos, ha e téren is megpróbálunk betekinteni a közhellyé merevült, visszatérően ismétlődő állítások mögé, jóval ár­nyaltabb kép tárul a szemünk elé. Mindenekelőtt tisztázni kell: egy fürdőhelyet nem lehet politikai szűrőn ke­resztül megítélni, márpedig a közvélemény s részben a szakmai orgánumok is ezt 10 Hírharang - Balaton-Füredi Napló, 1861/3. 21. 11 Hírharang - Balaton-Füredi Napló, 1861/10. 78. 12 „It is expected that the Emperor and Empress (King and Queen I ought to say, for your true Hungarian never sullies his lips by the use of the Austrian title, nor is it considered polite to mention it in conversation with him) will, in their newly-found zeal to make themselves at home in Hungary, visit Füred next season, and a new Kur-saal is being built in their honour." The lakes of western Hungary and the dwellers on their banks by R. H. Busk. In: Illustrated travels: a record of Discovery, Geography and Adventure. Szerk.: H. W Bates. London, Párizs, New York, 1870. 141. 13 Széchenyi István: Napló. Szerk.: Oltványi Ambrus. Budapest, 1982. 841.

Next

/
Thumbnails
Contents