Századok – 2002
Közlemények - Katona Csaba: Adatok Balatonfüred 1860-as évekbeli fejlődéséhez VI/1423
Katona Csaba ADATOK BALATONFÜRED 1860-AS ÉVEKBELI FEJLŐDÉSÉHEZ „Az elmúlt kétszáz évben Balatonfüredről megjelent munkák könyvtárnyi anyagából kedvére válogathat a mai olvasó. E zavarba ejtő bőség kissé megtévesztő, hiszen a település irodalmának törzsanyagát az útikönyvek, útleírások, idegenforgalmi kiadványok és szépirodalmi művek teszik ki, mellettük jóformán eltörpülnek a tudományos igénnyel fellépő kiadványok, különösképpen a társadalomtörténeti feldolgozások"1 - szögezte le Hudi József 1988-ban publikált tanulmányában. Hudi megállítása napjainkig is helytálló, a Balaton legmélyebb gyökerű tradíciókkal rendelkező fürdőhelyével kapcsolatosan bántóan csekély a komoly történeti munkák száma, ellentétben a megmerevült és sokszor valós tartalom nélküli közhelyek satujába szorított, az idegenforgalom igényei által napjainkban is táplált propagandisztikus célt szolgáló, népszerűsítő jellegű, igénytelen írásokkal. Ezek többsége, sőt — már a múlt század második fele óta — a sajtó is előszeretettel hangoztatja azt a tézist Füreddel kapcsolatosan, hogy a fürdőhely a reformkorban élte fénykorát. Ennek igazát elsődlegesen az Anna-bálok nemzeti színekben pompázó hagyományához, valamint a reformkor nagyságainak füredi jelenlétéhez köthető hamis fénytörésben igyekeznek hangsúlyozni. Ha azonban szakítva a témához már-már hagyományosan tapadó felszínességgel és — mondjuk ki — igénytelenséggel, valamivel részletesebben érintjük ezeket a kérdéseket, látnunk kell, hogy korántsem elégedhetünk meg az e szempontok alapján tett sommás megállapítások újólagos hangoztatásával. Az Anna-bálok A mindenkori füredi nyár máig legismertebbnek mondható eseménye az Anna-bál, amellyel kapcsolatban néhol az egészen friss történeti irodalomban is helyet kapnak az unalomig ismételt sablonos megállapítások. Amúlt századi füredi Anna-bálok emlékei a köztudatban úgy rögzültek mint hazafias szellemtől áthatott rendezvények, ahol a magyar ruha és a magyar tánc kizárólagossága dívik: „így ment évről évre az elnyomatás első esztendeiben, a Bach-korszakban, és később is. Tüntető bálok voltak ezek, hangos sírva-vigadó nótázásokkal."2 (Zárójelben jegyzem meg, hogy az idézett mondatot egy közelmúltban megjelent színvonalas folyóirat egyik írásában is volt szerencsém látni - szinte szó szerint átvéve.) 1 Hudi József: A balatoni fürdőkultúra a reformkorban - Zalai Gyűjtemény/28. Zalaegerszeg, 1988. UO. 2 Zákonyi Ferenc: Balatonfüred. Veszprém, 1988. 795.
