Századok – 2002
Közlemények - Torbágyi Péter: 1848/49-es magyar emigránsok Mexikóban VI/1411
1420 TORBÁGYI PÉTER meg. Itt ismerkedett meg Meier Ferenc volt magyar honvéddel, aki valójában egy álnevet használó gróf volt, és Mayer állítása szerint Kossuthtal levelezés útján végig kapcsolatban állt.51 Edelmiro Mayer a hadsegédjévé lett Meierrel a polgárháború után lépett be a mexikói köztársasági seregbe, ahol az amerikai seregben elért tiszti rangjukat elismerték, sőt Mayert nem sokkal később tábornokká nevezték ki.52 Rajtuk kivül feltehetőleg még több volt magyar honvéd kötött ki ebben az időben a Juárez vezette mexikói seregekben. Erre utalnak a mexikói levéltári források,5 3 illetve Domonkos László Zákány István kalandos életéről írt történelmi regénye is, mely szerint a köztársaságiak nyugati hadseregében 50-60 magyar honvéd harcolt.5 4 Még maga Benito Juárez közvetlen környezetében is találunk magyarokat. Egyikük a már korábban említett Langer Móritz volt, aki 1864-től Juárez orvoskari fónöke lett,55 míg a másik, a volt honvédezredes Remellay Gusztáv lánya, aki Benito Juárez fiával kötött ebben az időben házasságot.56 1865-ben az amerikai polgárháború befejeztét követően az Egyesült Államok egyre erélyesebben lépett fel a francia intervencióval szemben, ami III. Napóleont arra késztette, hogy a Miksával kötött szerződés ellenére. 1866. elején parancsot adjon a francia csapatok fokozatos kivonására. Ez Miksa sorsát megpecsételte, aki végül a Queretaróban összevont megmaradt csapatataival 1867. május 15-én a köztársasági seregek előtt letette a fegyvert.57 Míg Miksát és két tábornokát kivégezték, addig a Queretaróban fogságba esett magyar katonákat Porfirio Díaz tábornoknak, az ország későbbi elnökének közbenjárására szabadon engedték. Erre azért kerülhetett sor, mert Porfirio Díaz még 1865-ben a császáriak fogságába esett, de onnan az őrzésével megbízott gróf Csizmadia főhadnagy tudtával sikerült megszöknie.5 8 Viszonzásul Porfirio kijárta Csizmadia és később a többi magyar szabadon bocsátását.5 9 Az expedíció sikertelen kimenetele ellenére több szempontból is fontosnak mondható ez a katonai vállalkozás. Egyrészről magyar katonai kontingens a történelem folyamán ezelőtt soha nem jutott ilyen távol az országtól, másrészről az expedíció résztvevői által írt beszámolók és visszaemlékezések tovább bővítették e távoli országról szóló magyar irodalmat,6 0 s végül, mert a magyar katonák, igaz 51 Edelmiro Mayer a mexikói köztársasági hadseregről írt emlékirataiban külön fejezetet szentel a titokzatos magyarnak. Lásd: Campasa y Guarnición. El Ambiente Republicano Contra el Imperio de Maximiliano. Memóriás de Edelmiro Mayer, militar argentino en el ejército republicano de Benito Juárez. México, 1985. 99-111. 52 Uo. 5-11. 53 Gyulai Gaál Sándor társaival már 1864. augusztusában levélben érdeklődött a köztársasági seregekbe való belépés feltételeiről. Archivo Histórico de Matias Romero 1837-1872. México, 1965. 54 Domonkos László: Zákány tábornok Amerikában. Szeged, 1904. 131. 55 Láng: i. m. 20. 56 Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. XI. köt. Budapest, 1906. 755. és Vasváry Rl/c:8-10. 57 Foster: i. m. 123. és Mariano Cuevas: História de la Náción Mexicana. México, 1967. 725-731. 58 Enrique Krauze-Fausto Zerón-Medina: Porfirio. II. köt. México, 1993. 51. 59 Archivo del general Porfirio Díaz: memóriás y documentos. II. köt. México, 1947. 84. 60 Rosenfeldi Pawlowszki Ede: Miksa császár mexikói szerencsétlen expedíciójának leírása. Budapest, 1882. és Szenger Ede: Mexikó felvidéke élet és kortani tekintetben. Budapest, 1877. Továbbá érdemes megemlíteni, hogy ebben az időben sok az expedícióban résztvevő katona levelét közölték le a magyar sajtóban.
