Századok – 2002
Közlemények - Torbágyi Péter: 1848/49-es magyar emigránsok Mexikóban VI/1411
1848/49-ES MAGYAR EMIGRÁNSOK MEXIKÓBAN 1415 gyar honvédség magyar, illetve a magyar forradalmat megjárt egyéb nemzetiségű tisztjei jelentették. Figyelembe véve ezen okokat és a két leghíresebb és történetileg leginkább feldolgozott filibuster vállalkozás, a Narciso López-féle 1851-es kubai, illetve a William Walker-féle nicaraguai expedíciók 48-as magyarjainak részvételét,24 feltételezhető, hogy a többi, főként Mexikó egyes területeire (Yucatán, Baja California, és Sonora) vezetett filibuster vállalkozásokban is részt vállaltak volt 48-as magyar honvédek.25 Talán ez lehet az oka annak, hogy ezen filibuster támadások hatására Santa Anna konzervatív kormányzata a mexikói hadsereg megreformálása mellett döntött, és ennek során a szász, illetve porosz mellett a magyar és lengyel tisztek toborzására szólította fel 1853-ban szászországi nagykövetét.26 A toborzás eredményéről nincs adatunk, a mexikói levéltári források alapján mégis megállapítható, hogy a következő év elején az európai bevándorlás megtorpanása ellenére kis számú magyar érkezik az országba,2 7 köztük Mayerffy István, akinek több mint tíz éven át publikálták a magyarországi sajtóban a mexikói életről szóló cikkeit.2 8 1855-ben ismét polgárháború tört ki az országban, mely a liberális ellenzék győzelmével és Santa Anna száműzetésével végződött. A harcok alatt a liberálisok soraiban találjuk a két évig bujkálni kényszerült Langer Móritzot is, aki barátjával, José Flores Magónnal szervezte meg a forradalom orvosi szolgálatát, melynek elismeréseként 1857-ben Benito Juárez kormányának egészségügyi államtitkára lett, továbbá 1861-ben a guadalajarai egyetem dékánjává nevezték ki.29 A liberálisok által hozott új reformok az ország modernizációját tűzték ki célul. Ennek egyik fontos eleme volt az európai bevándorlás serkentése, melyet az Egyesült Államokba érkező új bevándorlók Mexikóba való átcsábításával kívántak elérni. Ennek a feladatnak a megoldásával 1856. június 16-án Naphegyi Gábort bízták meg, akit Mexikó egyesült államokbeli bevándorlási főmegbízottjává neveztek ki.3 0 Naphegyi (Sonnenberg) Gábor (1824—1884) a pesti egyetemen dr. Bugát Pál alatt végzett orvosi tanulmányait félbehagyva még 1846-ban hagyta el Magyarországot, és Kis-Ázsiában, majd Algériában tett utazásai után New Yorkban telepedett le, ahol az akkor alakuló első Központi Magyar Egyesület elnökévé válasz-24 Änderte: A 48-as magyar emigráció 687-707.; Änderte: Az 1848/49-es magyar emigráció 65-70. és Vasváry P5:l-67. 25 Lawrence Douglas: Ataques fîlibustres contra de México y Canada durante el siglo XI. Un estudio comparativo. Secuencia, México, 1997. 37. sz. 57-77. 26 González Navarro: Anatómia del poder 402-403. 27 Archivo General de la Náción. Cartas de Seguridad (Mexikói Nemzeti Levéltár, Személyi lapok. Továbbiakban AGN CS) 1824-1865. 28 Mayerffy István 1854. januárjában érkezett Mexikóba és bár foglalkozására nem utal cikkeiben, az mégis elmondható, hogy ott számításait megtalálta. AGN CS 153/32 1854/01/28; Mayerffy István: Jalapa. Család Könyve III. 1857. 662-669.; Mayerffy István: A ranchero. Vasárnapi Újság. 1857. 23. sz. 209-210.; Mayerffy István: Mexikói földirati nevek helyes kimondásáról. Akadémiai Értesítő, 1857. 597. és Mayerffy István: Vasárnapi kirándulás Mexikóból. Hazánk és a külföld, 1867. 42. sz. 659-662. 29 Láng: i. m. 20. 30 José В. Zilli Mánica: Proyectos liberales de colonización en el siglo XIX. La Palabra y el Hombre, 1984. október-december, 133-134.
