Századok – 2002
Közlemények - Erdődy Gábor: Vezető belga liberális hírlapok a magyarországi változásokról 1849-ben VI/1385
KORABELI BELGA HÍRLAPOK A MAGYAR SZABADSÁGHARCRÓL 1395 Veronában fogják megrendezni, ahol sor kerülhet az Ausztria és Szardínia között kötendő végleges béke részleteinek kidolgozására.3 8 Április második felében immár tartalmában és mennyiségében is egyértelműen érzékelhetővé válik a magyarok megítélésében bekövetkező, valódi áttörésként, illetve fordulatként értékelhető változás. A magyarok győzelmeiről tudósít egyre többször és részletesebben a Le Nouvelliste. 39 Igaz, a Gazetta de Cologne alapján a szinte valamennyi hadszíntéren- elsöprő győzelmeket arató magyar honvédsereg kétségbevonhatatlan sikereiről beszámoló Le Messager még 17-én is úgy ítéli meg, hogy az általa elszigeteltnek, olykor esetlegesnek ábrázolt bravúros erőfeszítések ellenére Magyarországot az Erdély elözönlésére közeledő orosz csapatokkal szemben nem lehet a csatamezőkön megmenteni.40 Azaz, pozíciója megfogalmazásával plasztikusan érzékelteti azt az Európában általánosan megnyilatkozó tendenciát, amely az eltelt hónapok meggyőző Habsburg propagandája hatása alatt kész és megváltoztathatatlan tényként fogadta el és vette automatikusan tudomásul Belgiumban is a magyar ellenállás állítólagos végleges felszámolását. A hírlap április 24-i számában, az „Affaires de Hongrie" rovat alatt közölt rövid elemzést méltató szerkesztő azonban már egyenesen arra szólítja fel bevezetőjében az érdeklődőket, hogy miután bizonyos idő óta a magyarországi harcterekről érkező tájékoztatók oly mértékben „zavarosak, homályosak, természetellenesek, ellentmondásosak és hiányosak", olvassák el figyelmesen a Gazetta de Cologne egyik cikkének „alábbi" kivonatát.41 Eszerint a háború kirobbanása óta még sosem állt ennyire a magyarok oldalán a szerencse: Győzedelmes hadjáratuk „azzal fenyegeti" a császáriakat, hogy minden korábbi erőfeszítésük eredménye megsemmisülhet, s a háború színtere ismét Ausztria területére helyeződik át. S bár a közlést semmiképpen nem indokolt direkt magyarbarát gesztusként, hanem csupán az erőviszonyok alapvető megváltozása korrekt jelzéseként értelmezni, a liberális belga közvéleményre gyakorolt hatásának jelentősége önmagában is rendkívüli. Május elsején „Le trente-troisieme bulletin de l'armée autrichienne" címmel immár vezércikk42 foglalkozik azzal az esettel, hogy a Bécsben kibocsátott április 24-i jelentés csupán azokat a híreszteléseket erősítette meg, amelyek már korábban is beszámoltak a Habsburg seregek kudarcairól. Nyomatékosan említést tesz ugyanakkor arról a „kellemetlen és szinte kétségbeejtő" helyzetről, amelyben Windisch-Graetz utódja találta magát, miközben elismerően szól Görgey ügyességéről és a magyar katonák bátorságáról. Összességében korrekt, objektív tájékoztatást ad saját érzelmei, véleménye felfedése nélkül. így is óriási jelentősége van azonban annak, hogy a lap első oldalán, vezércikk formájában olvashatott a belga érdeklődő a magyar honvédsereg offenzívájáról, átütő katonai sikereiről. Másnap egy Bécsből származó tudósítás4 3 rövid hírként tolmácsolja az osztrák kormányülés állítólagos döntését az orosz intervenció visszautasításáról. Cikkíró lényegre mutató értékelése szerint valójában nem csupán az a kérdés vár 39 „Détails sur la victoire des Hongrois' LN 1849. ápr. 20. No. 46. 2., „Nouvelles d'Allemagne" LN 1849. máj. 2. No. 51. 3., LN 1849. ápr. 22. No. 47. 1. 40 „Nouvelles d'Allemagne" LM 1849. ápr. 17. No. 107. 2. 41 „Affaires de Hongrie" LM 1849. ápr. 24. No. 114. 2. 42 LM 1849. máj 1. No. 121. 1. 43 „Nouvelles d'Allemagne" LM 1849. máj. 2. No. 122. 3.
