Századok – 2002
Közlemények - Erdődy Gábor: Vezető belga liberális hírlapok a magyarországi változásokról 1849-ben VI/1385
KORABELI BELGA HÍRLAPOK A MAGYAR SZABADSÁGHARCRÓL 1393 és egyértelműen állást foglalni a hírek megalapozottsága, hitelessége kérdésében. Cikkíró dilemmái utólag is rávilágítanak arra, mennyire nehéz feladatot jelentett a nyugat-európai közvéleményben kialakult beidegződések és előítéletek oszlatása, feloldása és megváltoztatása, valamint a magyar ügy iránti érdeklődés valós tények alapján történő újra felkeltése. 3. Az elszigeteltség oldódása Március végéhez közeledve ismét megszaporodtak a Magyarországgal kapcsolatos híradások. A magyar ügy megítélésben érlelődő fordulatot előlegezte meg a Le Nouvelliste egyértelműen, amikor március 27-én, „Allemagne" című rovatában, a bécsi lapok alapján komoly („graves") információkat közölve arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyszer már megsemmisítettnek hitt magyarok ismét felbukkantak és több fronton ellentámadásba lendültek s, hogy felkelésük „újra nagyon fenyegetően" bontakozik ki. Az oroszok korábbi erdélyi behívását is figyelembe véve mindez azon feltételezés megfogalmazására ösztönzi az elemzőt, miszerint Ausztria számára a helyzet felettébb kritikusan alakulhatott. A folytatásban utal a magyarok Pest irányában kibontakozó győzedelmes offenzívájára és az ebből fakadó következtetéseket levonva olvasói számára is félreérthetetlenné teszi: „a háború Magyarországon a legkevésbé sem tekinthető befejezettnek."27 A L'Observateur ugyanaznap egy feltételezett debreceni parlamenti határozatot ismertet, amely állítólag újra elismerte volna Ausztria császárát Magyarország királyának.28 A szerkesztő azonban hamarosan szükségesnek érezte sietve közzé tenni, hogy e hírek — mint valamennyi német forrásból származó információ — hitelességéért nem tud felelősséget vállalni.2 9 Másnap egy forrás arról számol be,3 0 hogy Windisch-Graetz tábornok személyesen vette át a Komáromot hevesen ostromló csapatok irányítását, majd összességében arra a következtetésre jut, miszerint a háború immár végéhez közeledik, mivel több, mint valószínűnek tekinthető a Galícia és Bukovina irányából közeledő orosz csapatok közeli betörése Máramaros megyébe, s e bevonulás a legszorosabb összefüggésben áll a Tisza menti eseményekkel. A bemutatott közlemények és állásfoglalások azt bizonyítják, hogy március végén teljes összevisszaság uralkodott a magyarországi változások megítélésében. Ami nem csupán a közvélemény elbizonytalanodását vonta maga után, hanem különböző előjelű, nem ritkán szélsőséges kilengésekhez is vezetett a véleményalkotás és -formálás folyamatában. A dezorientáltság jelei az elkövetkező hetekben is egyértelműen jelen maradtak. Információi hitelességével kapcsolatos bizonytalanságának ismételten hangot adva a L'Observateur arra utal,31 mintha a Habsburg seregek újabb vereségeket szenvedtek volna. Ugyanakkor a Puchner tábornok csapatai és az oroszok 27 „Allemagne" LN 1849. márc. 27. No. 27. 3. 28 „Hongrie" LOB 1849. márc. 27. No. 86. 2. 29 „Hongrie" LOB 1849. márc. 28. No. 87. 3. 30 „Hongrie" LOB 1849. márc. 29. No. 88. 3. 31 „Hongrie" LOB 1849. ápr. 6. No. 96. 3.
