Századok – 2002
Közlemények - Hermann Róbert: Kossuth Lajos és az Országos Honvédelmi Bizottmány kiadatlan iratai 1847–1848 1347
KOSSUTH ÉS AZ OHB KIADATLAN IRATAI, 1847-1848 1351 nézve is meg kell annyit jegyeznem, hogy Papszászt ellenzéki politikájának sem színében, sem irányában ekkoráig nem háborítá, s ámbár Reviczkyt pártunkhoz nem számítjuk is, de mert Papszászt oda számítjuk, okunk van Biharnak egész voxa23 iránt nyugodtaknak lenni. Az adresse 24 iránti viták itt teljesen konstatirozták25 a pártok állását. Apponyi2 6 életkérdést csinált belőle, hogy az adminisztrátori rendszer anticonstitutionalis2 7 kormánypolitikájának aggasztó tanúsága gyanánt ne említtessék, sőt inkább hallgatólag helyeseitessék. — Minden fegyver használtatott ennek kivívására; s akkint állott a dolog, hogy egy megyének nemcsak átszegődése, de elisiója28 is, mindent kompromittálhatott — kivált miután Csanád egyik követénél, Pozsonyinál2 9 sikerült a térítgetés. De Bihar a tért megállotta oly szilárdan, mint akármelyikünk. Soha hozzá még csak az ingásnak gyanúja sem fért.3 0 Legyen Ön szíves jóra magyarázni, hogy a nyilatkozattal Ont keresem meg. Okom van reá. Az ellenzék, s általa a haza érdeke vezet. Ajánlkozással vagyok Posonyba, december 1° napján 1847. Alázatos szolgája Kossuth Lajos3 1 Eredeti sk. tisztázat, Kossuth pecsétjével lezárva, „Preszburg 2. Dec." postabélyegzővel. A levél a pecsétnél kivágva. Fénymásolata — néhai Gosztonyi Péter szívessége folytán — birtokomban. 23 szavazata 24 válaszfelirat 25 megállapították 26 Apponyi György, gróf (1808-1899), magyar királyi udvari kancellár (1846-1848), később az ókonzervatív párt vezetője, országbíró. 27 alkotmányellenes 28 A megye két követének ellentétes szavazása, amely megsemmisíti az adott megye szavazatát. 29 Pozsonyi Ferenc, Csanád megye főszolgabírája és követe az 1847-1848. évi országgyűlésen. 30 Kossuth azt javasolta, hogy az országgyűlés ugyan mondjon köszönetet az uralkodónak a királyi leiratban megnyilvánuló jó szándékáért, de úgy vélte, hogy a nemzet és a kormány együttműködése útjában súlyos akadályok találhatók. Ilyen az, hogy Magyarország kormánya nem bír megfelelő önállósággal; hogy sok az orvosolatlan sérelem; hogy a magyar érdekek mindenben alá vannak rendelve az osztrák érdekeknek; hogy az örökös tartományok abszolutisztikus kormányzata kiegyenlíthetetlen ellentétben áll a magyar alkotmányossággal. Ezen akadályok elhárítása nélkül az országgyűlés nem lehet biztos a királyi szándékok és a nemzeti óhajok sikeréről. A konzervatív Somssich Pál egyszerű köszönetet indítványozott. Kossuthtal szemben Széchenyi közvetítő javaslatot terjesztett elő, amely Somssichénál határozottabban említette ugyan a sérelmeket, de mellőzte a kormánypolitika bírálatát. Somssich visszavonta javaslatát, de az 1847. nov. 28-i első szavazás alkalmával így is Kossuth indítványa győzött az alsótáblán. Miután a felsőtábla visszadobta a feliratot, Kossuth azt javasolta, hogy a rendek ne küldjenek válaszfeliratot az uralkodónak, hanem határozatban foglaljanak állást a felirat tervezetében foglaltak mellett, s lássanak hozzá az egyes sérelmek és reformindítványok megtárgyalásához. Indítványát az országgyűlés dec. 17-én elfogadta. Ez utóbbi alkalommal Bihar megye két követe ellentétesen (Papszász Kossuth indítványára, Reviczky az ellen) szavazott, így szavazataik megsemmisítették egymást. KLÖM XI. 424. o. 31 Kossuth december 9-én vagy 10-én is írt Komlóssynak. Komlóssy ez utóbbira vonatkozó, 1847. dec. 15-én kelt válaszlevelét közli Waldapfel Eszter I. k. 42-44. o.
