Századok – 2002

Közlemények - Molnár András: Patvarista Zalában; jurátus Pesten VI/1331

1336 MOLNÁR ANDRÁS Barátom Uramat, hogy azt mennél előbb elküldje, nehogy egy terminust [törvénykezési ülésszakaszt] elmulasztani kénteleníttessek."1

9 Pesten a királyi tábla — a megyei törvényszékek gyakorlatával megegyező módon — évente négy ülésszakot tartott. Deák a november 11-én kezdődő és december 21-én záródó, ún. szentmártoni törvényszakaszra készült. A királyi tábla 1822. november 23-i, nyilvános ülésén esküdött föl „tabulae regiae juratus notarius"-nak, a tábla jegyzőjének, mégpedig Tahy Antal protonotarius, azaz kúriai ítélőmester mellé.20

Tahy korábban a királyi tábla ülnöke volt, csupán 1820-ban lett országbírói ítélőmester. Nem lehetett különösebben jelentős személyiség, nem foglalkozott jogtudományi, sem pedig közéleti kérdésekkel, mindössze egyetlen beszéde ismeretes, melyet még 1797-ben tartott az Eperjesen összegyűlt szepesi nemesi felkelők előtt. Ráadásul 1822-ben már 66 éves volt, ezért a fiatal Deák Ferencre idős kora miatt sem gyakorolhatott erősebb befolyást, vagy mélyebb szellemi hatást.2

1 A jurátusok Pesten eljárhattak a királyi és a hétszemélyes tábla nyilvános üléseire, jelen lehettek a különféle perek megvitatásán és az ítélethozatalokon. Elöljáróik alkalmanként perkivonatok, kézbesítések, eskető parancsok melletti tanúvallomások, bírói intések, s más hasonló ügyviteli iratok készítésével vagy tisztázásával bízták meg őket. Négy törvényszakasz alatt a gyakorlatban kellett elsajátítaniuk a tábla igazságszolgáltatásának ügymenetét, mellette pedig a perrendtartást, és a magyar magánjogot is. A jurátusok, azaz a királyi tábla hites jegyzői fólesketésük után ugyanolyan igazságszolgáltatási hatáskörrel rendelkeztek, mint a megyékben a szolgabíró és esküdt együttesen, tehát idézést és intőlevelet kézbesíthettek, magánjogi kérdésekben vizsgálatot tarthattak, és hivatali eljárásuk során személyük sérthetetlen volt. A szorgalmasabbak külön jövedelemhez is juthattak mind a kiküldetések, mind pedig a juratérián teljesített dolgozatok után, mivel principálisaiknak, az ítélőmestereknek sok olyan hivatali teendőjük volt, ami után taksa járt nekik. Kossuth Lajos jó egy évvel Deák előtt érkezett Pestre jurátusnak. О nem egyszerű írnokként, hanem expeditorként, kiadóként gyakornokoskodott az egyik ítélőbíró mellett. Erre a munkára csak tehetséges és megbízható fiatalokat vettek fel, akik nagy szorgalommal és pontossággal készítették el a táblára fellebbezett perek kivonatait az előadó bírák számára. A nagyobb felelősséggel viszonylag tisztességes jövedelem is járt, ami főként a szerényebb anyagiakkal rendelkező jurátusok számára volt lényeges.22 A jurátusélet természetesen nem csupán a gyakornoki munkából állt. Egyegy évben több száz, sőt olykor mintegy ezer jurátust is alkalmazott a királyi tábla. A jurátusok Pest társadalmában szinte külön kasztot képeztek. Nem álltak sem Pest vármegye, sem a szabad királyi városok, csupán a királyi tábla joghatósága alatt, és hallatlanul nagy szabadságot élveztek. Elöljáróik szigorúságától, és 19

Xantus János Múzeum Győr. HD. 75.88.1. Deák Ferenc s. k. levele Kozics Istvánhoz. Sümeg, 1822. november 1. Közli: Deák Ferencz emlékezete. Levelek 1822-1875. (Szerk. Váczy János) Bp., 1890. 340-341. Vö. Ferenczi Zoltán 1. köt. 61. 20

MOL 0 80. Jurátusok eskütételének jegyzékei. 1822. november 23., MOL 0 81. Ügyvédvizsgálati iratok 2. csomó. Az 1823. novemberében vizsgázó ügyvédjelöltek névjegyzéke. 21

Nagy Iván 11. köt. Pest, 1865. 8., Szinnyei József 13. köt. Bp., 1909. 1224. hasáb. 22

Kun László 8., 11-12., Fiáth Ferenc 1. köt. 75-76., Szárazberky Nagy József 47-48., Kosáry Domokos 49-53.