Századok – 2002

Közlemények - Molnár András: Patvarista Zalában; jurátus Pesten VI/1331

KÖZLEMÉNYEK Molnár András PATVARISTA ZALÁBAN, JURÁTUS PESTEN Deák Ferenc joggyakorlata 1821-1823 Deák Ferenc közéleti vagy hivatali pályára készülő kortársai közül számosan megelégedtek a jogakadémia elvégzésével, nem látták szükségét, hogy jogi tanulmányaikat ügyvédi vizsga letételével koronázzák meg. Bátyja, Deák Antal jó egy évtizeddel korábban, 1805 novembere és 1807 augusztusa között végezte el a győri királyi akadémia jogi karának két évfolyamát.1

Neki akkor még ez a képzettség tökéletesen elegendő volt ahhoz, hogy — miután az 1809. esztendei nemesi felkelés idején a zalai lovasság tisztjeként szerzett érdemeket — 1810. május 7-én tekintélyes megyei tisztviselővé, a kapornaki járás alszolgabírójává válasszák.2

Elképzelhető azonban, hogy később saját tapasztalatai alapján — esetleg képzettségének hiányosságait is felismerve? — tanácsolhatta öccsének, miszerint a jogi tanulmányok befejezéséhez elengedhetetlenül szükséges az ügyvédi diploma megszerzése, még akkor is, ha Ferenc nem akar ügyvéd lenni, csupán közéleti szerepre készülve kívánja elmélyíteni jogi műveltségét. Az ügyvédi oklevél megszerzésének Mária Terézia 1769. február 10-én kibocsátott rendelete szerint három feltétele volt: jogakadémia, azaz jogi főiskola, vagy az egyetem jogi fakultásának elvégzése, két éves kötelező joggyakorlat, végül pedig a királyi tábla elöljárói előtt leteendő írásbeli és szóbeli vizsga. Deák Ferenc jogi tanulmányai idején az 1804. szeptember 4-én királyi jóváhagyást nyert ügyvédi rendtartás volt érvényben, mely az ügyvédi képesítés elnyerésének feltételeként a jogygyakorlat idejét két részre osztotta. Első évben valamely hivatalt viselő, vagy magánpraxist folytató ügyvéd mellett kellett gyakornokoskodni (patvaria), majd pedig a királyi, kerületi vagy báni táblán, felesküdött jegyzőként, azaz jurátusként kellett eltölteni egy év gyakornoki időt, csak ezután következhetett az ügyvédi vizsga.3 Deák Ferenc tehát — az ügyvédi rendtartásban szabott feltételeknek megfelelően — a győri jogakadémia elvégzése után, 1821 augusztusában hazatért szülőföldjére, és Zala megyében kezdte meg joggyakorlatát.4

Patvaristaként egy me-1 GyMSL Győr. A Győri Királyi Akadémia iratai. Hallgatók összeírásai 1800-1807. 6-7. cs., vö Németh Ambrus: A győri királyi tudomány-akadémia története. III. rész 1806-1850. Győr, 1904. 116. 2 ZML kgy. jkv. 1810. május 7. 750., vö. Ferenczi Zoltán 1. köt. 14-15., Deák Gáborné: Adatok Deák Antal politikai pályafutásához. In: Zalai történeti tanulmányok 1994. (Zalai Gyűjtemény 35.) (Szerk. Bilkei Irén) Zalaegerszeg, 1994. 184. 3 Kun László 237-238., Vinkler János 349., Meznerics Iván 40., Zlinszky János: Az ügyvédség kialakulása Magyarországon és története Fejér megyében. In: Fejér megyei történeti évkönyv 8. Székesfehérvár, 1974. 39., Béli Gábor: Magyar jogtörténet. A tradicionális jog. Bp. - Pécs, 1999. 265. 4 Deák győri jogakadémiai éveiről: GyMSL Győr. A Győri Tankerületi Főigazgatóság iratai. A Győri Királyi Akadémia hallgatóinak összeírásai 144-145. cs. (1817-1821), Sinkay János: Deák Fe-