Századok – 2002

Tanulmányok - Cieger András: A számok szorításában. Lónyay Menyhért pénzügyminisztersége (1867–1870) VI/1295

LÓNYAY MENYHÉRT PÉNZÜGYMINISZTERSÉGE (1867-1870) 1299 hivatalok átszervezése során végül az adótisztviselők egy jelentős részét nyugdíjazták, vagy az osztrák tartományokba helyezték vissza őket. A tömeges menesztés oka az volt, hogy az idegen származású hivatalnokok nem voltak tisztában a helyi viszonyokkal, nem ismerték a magyar nyelvet sem. Márpedig Lónyay 1. számú körrendeletének legfontosabb, 4. pontja éppen azt mondta ki, hogy a pénzügyi szervek hivatalos ügykezelési nyelve március 10. után a magyar, amelyet lehetőség szerint azonnal alkalmazni kell. Ez alól átmenetileg csak a belső ügyvitel lehet kivétel, ahol a német nyelv használata is megengedhető, ha másképp nem működne az adott hivatal.1

3

Egy 1868 februárjában kiadott minisztériumi körrendelet azonban jól jelzi, hogy egy év elteltével sem lehetett mindenütt érvényt szerezni Lónyay határozatának. A minisztérium ugyanis kénytelen volt ismételten előírni, hogy az egyes hivatalok a megyékkel kizárólag magyar nyelven érintkezhetnek, mert a német nyelv használata a helyi lakosság állami szervekbe vetett bizalmát jelentősen rombolja.1

4 Tagadhatatlan, hogy a hatalomváltás átmeneti időszaka okozott zavarokat az államapparátus hatékony működésében. Erre utalnak a pénzügyminisztérium fennmaradt belső rendeletei is. bár mint jeleztük, véleményünk szerint ez a tárca a szakszerűséget tekintve előnyösebb helyzetben volt a kormányzaton belül. Lónyay és államtitkára az első két évben több belső rendeletben kénytelen felszólítani a minisztérium hivatalnokait a gyorsabb és pontosabb munkavégzésre, az ügykezelési szabályok betartására, valamint a hivatali titoktartásra, (a sajtóhoz ugyanis rendre elferdített információk kerültek ki a tárcánál folyó munkáról).15 A szakszerűség növelése érdekében a tárcánál 1869-re elkészült az egyes tisztségek betöltéséhez szükséges követelményrendszer, valamint közzé tették az államszámviteltani vizsgák anyagát és szabályzatát.1

6

A fennmaradt források bizonyítják, hogy a legfontosabb ügyekben és törvényalkotási kérdésekben Lónyay miniszteri értekezleteket tartott, melyeken az egyes osztályok vezetői vettek részt. Lónyay ezeken a megbeszéléseken saját felkészüléséhez kért háttéranyagokat, utasításokat adott, javaslatokat dolgoztatott ki.1

7 A minisztériumban folyó megfeszített munkát egyébként jól jelzi, hogy átlagosan 50-60 ezer irat érzett a tárcához évente, az ugyancsak szerteágazó fela-13

Ismereteink szerint a rendelet eredetiben nem maradt fenn, ám egy kéziratos munka - mely a Pénzügyminisztérium Könyvtárában С 1457. jelzeten található - teljes szövegét megőrizte: A pénzügyminisztérium szervezetének és ügykörének változásai. Összeállította Blickle Gusztáv, [Bp. 1936.] 11-14. A rendelet intézkedik továbbá a pénzügyi szervek új elnevezéseiről, címereiről, nyomtatványairól, valamint reményét fejezi ki, hogy a hivatalnokok „a jelen átmeneti korszak nehézségeit méltányolva, a pénzügyminisztérium nehéz feladatának megoldásában engem a fejedelemnek és a hazának tartozó hűséggel és hazafias buzgalommal fognak támogatni." (8. pont) 14

Pm 11951. sz. rendelete, 1868. febr. 28. Magyarországi rendeletek tára [továbbiakban: Mrt.], 1868. 2. kiad. Pest, 1871. 33-34. 16

Pl. Pm 36. sz. rendelete (1867. márc. 15.) és 1313. sz. rendelete (1867. máj. 28.) MOL. К. 266. 11. t. 2. es.; Pm 4066. sz. rendelete (1867. nov. 14.) MOL. K. 266. 14. t. 2. cs. 16

A pénzügyi hivatalnokoktól megkövetelt képzettségről bővebben: Pongrátz Emil-Lukács Béla: A Magyar Királyi Pénzügyminisztérium öt évi működése 1867-1871-ig. Bp. 1873. 27-36.; valamint „Alapszabályok az államszámviteltanból tartandó elméleti vizsgák és e végre Magyar- és Erdélyországban felállítandó vizsgáló bizottságok iránt" Mrt, 1869. 2. kiad. Pest, 1872. 778-782. 17

Lásd például az 1869. júl. 2-án és 11-én tartott értekezlet iratait: MOL. К. 255. 1869-3-1669. és 1869-3-1777. 3. cs.