Századok – 2002
Tanulmányok - Egry Gábor: A Brassói Általános Takarékpénztár és a Nagyszebeni Általános Takarékpénztár korai történetének néhány jellegzetessége 1835–1848 VI/1261
A BRASSÓI ÉS A NAGYSZEBENI ÁLTALÁNOS TAKARÉKPÉNZTÁR... 1289 A négy pont jól leíija a HAS üzleti stratégiáját. A tőkék, elsősorban a betétek gyorsabb forgását már korábban láthattuk, ahogy azt is, hogy a nemesfémvásárlással mobil elhelyezést találtak a tőkék egy részének. Imponáló, hogy Herbert milyen világosan tudta megfogalmazni a biztonságos működés feltételeit és aztán a működésben megtalálta a megfelelő eszközöket az elképzelések érvényesítésére. Teljesítménye komoly közgazdasági és pénzügyi érzékről tanúskodik. A közhasznú célok közül nem feledkezhetünk meg a jótékonysági alap képzéséről és felhasználásáról szóló elképzelésekről sem. Ebből a szempontból a HAS könnyebb helyzetben volt, mint a KAS, mivel alapszabályai szerint szabadon rendelkezett nyereségé negyedével, míg a KAS azt a kórházi alapba kellett, hogy utalja. Ennek megfelelően a HAS számos közhasznú cél támogatására volt képes, míg a KAS csak közvetett módon jelenhetett meg a támogatók közt. A HAS összes nyeresége 1848-ig 32209,35 forint volt, aminek negyede — 8052 f — került jótékony felhasználásra. A célok igen változatosak voltak. 1844-ben a lőportorony áthelyezését támogatták 867 forinttal, azzal a feltétellel, hogy a munkálatok már tavasszal megkezdődnek.9 2 1845-ben a polgári iskola vagy ipariskola támogatására szántak 1000 forintot. Felét a feltételek megteremtésére használhatták fel, másik felét a takarékpénztárban tőkésítették és a kamatokat a technikai oktatás megteremtésére szánták. Ezen kívül 257 forintot fordítottak a Polgáregylet által alapított vasárnapi iskola támogatására.9 3 1846-ban 1500 forintot tőkésítettek és kamatait, évi 75 forintot a nemrég alapított Tornaegylet ('Turnanstalt) tanárának fizetésére ajánlották fel. A maradék 19 forintot Herbert 30 forintra egészítette ki és felajánlotta a josephstadti (Nagyszeben külvárosa) népiskola szegény diákjainak, hogy abból lábbelit vegyenek és így tudjanak iskolába járni.94 1847-ben 2000 forintot ajánlottak fel a Turnanstalt új épületének megkezdéséhez. A következő évben elhatározták, hogy a nyereség egy részét és a tartalék felhasználható pénzét az épület megvételére fordítják 8000 forint öszszegben. Az épületet a Turnanstalt fennállásáig évi 200 forint bérleti díjért (vagyis 5 százalékos kamatra) használatba adják. A fennmaradó 960 forintot egy a Kirchhof és a kis terek közti átjáró megteremtésére szánták. A lebontandó „Sarokház a víg parasztokhoz" (Eckhaus zu den lustigen Bauern) megvásárlására ajánlották fel, a kifizetés feltételéül a bontás megkezdését szabva. Végül Herbert ismét felajánlott 20 forintot a szegény gyerekeknek cipővásárlásra.95 A HAS, mint látható a legkülönfélébb célok támogatását vállalta. A városrendezés éppen olyan fontos volt, mint az iskoláztatás vagy a testi nevelés feltételeinek megteremtése. Ez utóbbi, vagyis a tornaegyletek támogatása az egyetlen, mely közvetlenül a nemzeti mozgalomhoz is kapcsolódik. A szász tornamozgalom német mintára, Németországból hívott tanárok segítségével jött létre és figyelem-92 Tudósítás a közgyűlésről, SB 1844. 11. febr. 6. ill. Die Hermanstädter Allgemeine Sparkasse, SB. 1845. 62. aug. 8. A lőportorony korábban a városfal egyik tornya volt, amit a falon kívülre helyeztek át. 93 Tudósítás a közgyűlésről, SB 1845. 13. febr. 14. 94 Tudósítás a közgyűlésről, SB 1846. 13. febr. 13. 95 Tudósítás a közgyűlésről, SB 1848. 16. febr. 24.
