Századok – 2002
Tanulmányok - Egry Gábor: A Brassói Általános Takarékpénztár és a Nagyszebeni Általános Takarékpénztár korai történetének néhány jellegzetessége 1835–1848 VI/1261
1270 EGRY GÁBOR zetni, míg a tőke törlesztése tetszés szerinti részletekben történt, ami szintén jelentős könnyebbség volt.38 Területileg nem korlátozták a hitelkihelyezést, sőt a KAS alapításakor a szomszédos törvényhatóságokat és a két székely határőrezredet értesítették az alapításról, és kérték a statutumok közzétételét is.3 9 Később pedig megtörtént azok fordítása magyar illetve román nyelvre is, majd 1846-ban határozatot hoztak a KAS éves számadásának megjelentetéséről a román és magyar lapokban is. Más törvényhatóságokban is megkövetelték a Brassó-vidékhez hasonló, rendezett telekkönyvet, ami komoly akadályt jelentett.4 0 A közvetlen jótékonykodás forrása mindkét intézetnél a nyereség volt. Ennek felhasználása során elsődlegesek voltak a biztonság szempontjai. így ekkor még a nyereség felét mindkét intézet a tartalékalap feltöltésére használta, negyedét a tisztviselők jutalmazására és díjazására és csak a maradék negyedrészt fordította jótékony célokra. Míg azonban a KAS esetében ez a statutumok alapján a kórházi alapot gyarapította, a százas tanács 400 forintos betétjének ellentételezéseként, addig a HAS nyereségének felhasználását semmi sem kötötte meg.41 Mivel a nyereség ekkor még viszonylag alacsony volt, általában nem jutottak nagy összegek erre a célra, de megfelelően megválasztott kezdeményezések esetén, mint ezt alább látni fogjuk, hasznosulásukhoz nem férhetett kétség. MŰKÖDÉS Az alapításkor megfogalmazott célok, már csak jellegükből adódóan is az intézmények működésén keresztül vizsgálhatóak meg. Ennek során a működésre vonatkozó számszerű adatok mellett fontosak lehetnek az egyes intézmények értékelései saját tevékenységükről, céljaik megvalósulásának mértékéről és reagálásaik a környezet akár gazdasági, akár morális alapú vélemény-nyilvánítására. Az előbbiek elsősorban azt teszik lehetővé, hogy gazdasági intézményként vizsgáljuk meg a két takarékpénztárat. Ezek mellett az aggregált mutatók mellett szerencsére rendelkezésre állnak olyan részletes kimutatások is, melyek lehetővé teszik a szokásosnál mélyebb elemzést éppúgy, mint egyes nem gazdasági jellegű célok megvalósulásának legalább részleges vizsgálatát is. Ugyanakkor a második csoportba tartozó források — elsősorban a közgyűléseken elhangzott beszámolók valamint a sajtóban közölt, az intézetek által kiadott felhívások, értékelések — inkább a morális alapú célok teljesülésével foglalkoznak, de ezekből sem hiányoznak a gazdasági elemzésben felhasználható információk. A két forrástípus együttes vizsgálata lehetővé teszi, hogy az intézmények működésére és eredményességére vonatkozó, gazdasági és morális tartalmú kérdésekre egyaránt megpróbáljunk válaszolni. Ennek során a két intézet működését párhuzamosan kívánom vizsgálni, kiemelve a lényeges hasonlóságokat éppúgy, mint a különbségeket. 38 Vö. Thör 1910 ill. A KAS felhívása. 1838. 13. márc. 30. 39 Thör 1909 40 Thör 1909. ill. SW 1846. 11. febr. 5. 41 Vö. Thör 1910 ill. Wolff 1891.
