Századok – 2002

Tanulmányok - Egry Gábor: A Brassói Általános Takarékpénztár és a Nagyszebeni Általános Takarékpénztár korai történetének néhány jellegzetessége 1835–1848 VI/1261

1264 EGRY GÁBOR Wirksamste Mittel zur Erhöhung des Gewerbefleißes, zu wecken und lebendig zu erhalten".12 Már 1827-ben tervet dolgozott ki, melyben az 1819-ben alakított Erste Ös­terreichische Sparkasse mintájára hasonló intézmény alapítását javasolta. Elkép­zelését eljuttatta Josef Trausch brassói főjegyzőnek, aki hamarosan támogatókat talált a magisztrátusban, elsősorban a fiatal szenátorok közt, Stephan v. Closius, Karl Myß, Johann Tartier, Friedrich Wächter, Honorius v. Gaudy, Wilhelm v. Bren­nerberg és Paul Römer személyében.13 Vélhetően az ő javaslatukra került sor a tervezet megtárgyalására az 1828. jan. 26-i ülésen. Itt támogatásra méltónak í­télték a tervet és a tagokat, valamint a százas tanács tagjait is visszavonhatatlan betétek és felajánlások megtételére szólították fel. A százas tanács 1828. február 25-én tárgyalta az ügyet és mint „nem öncélú, minden elismerést megérdemlő patriotizmus" megnyilvánulását támogatandónak ítélték. Felajánlották azt a 400 konvenciós forintot, amit a polgári kórház létesítésére szántak, azzal a kikötéssel, hogy a kórházat a takarékpénztár is támogassa. Az ülést követően az iratokat gyorsan köröztetni kezdték a szenátorok közt, így már 3 hét alatt végleges döntést hozhattak, amihez csak a Gubernium megerősítése hiányzott.1 4 Azonban a tervezet nem jutott el a kormányhatóságokhoz. A magisztrátus jegelte a kezdeményezést és 1829. január 14-én elrendelte az iratok irattározását „megfelelőbb idők és körülmények bekövetkeztéig". Csak az időközben magiszt­rátusi titkárrá lett Karl Myß fellépésének köszönhető, hogy a terv nem került végleg süllyesztőbe. Ő elérte, hogy végül 1829. július 22-én átküldjék azt a Gu­berniumnak.15 A bürokratikus akadályok azonban nem hárultak el. Langénak két évébe telt, míg elérte, hogy az iratok végre átkerüljenek az erdélyi Udvari kancelláriához, ahol 1832. augusztus 16-án megszületett a döntés: Továbbra is várni kell! Ennek indoklását az ez alkalomból született uralkodói leirat tartalmazta. Eszerint az uralkodótól nem áll távol a terv megerősítése, mivel azonban a felteijesztett sta­tútum a bécsi Erste Österreichische Sparkasse mintájára készült, melynek statú­tumai épp revízió alatt vannak, ezért meg kell várni megerősítésüket, majd azokat az Erdélyi Nagyfejedelemség viszonyaihoz kell igazítani. Minderről majd királyi leirat útján értesül a Magisztrátus.16 Lange azonban nem kívánta megvárni a végeláthatatlant, és új statútumot írt, ezúttal nürnbergi mintára. Ezt a magisztrátus, amely ekkor már inkább ma­gáénak érezte a kezdeményezést, 1833. március 20-án átküldte a Guberniumhoz. Innen megint lelassult az ügyintézés, de végül 1835. június 3-án, Hofzahl 2359/1835 számmal kiadásra került a királyi megerősítés. Ezt a Gubernium június 12 Rudolf Thör: Gründungsgeschichte der Kronstädter Allgemeine Sparkasse. Die Karpathen 1909/10, 475-481. (A továbbiakban Thör 1909.). „A takarékpénztár lehetőséget kell adjon a gyári munkásoknak, kézmûveslegényeknek, szolgáknak, napszámosoknak (akik nem mindig találnak vala­kit, aki oly csekély összegeket kamatoztatni hajlandó), hogy takarékoskodjanak, azért, hogy a takaré­kosság szellemét, mely a legerősebb védelem az elszegényedés ellen, a leghatékonyabb eszköz a mü­szorgalom emelésére, felébressze és életben tartsa. " 13 VÖ. Thör 1909. 14 Vö. Thör 1909. 16 Vö. Thör 1909. 16 Vö. Thör 1909.

Next

/
Thumbnails
Contents