Századok – 2002
Tanulmányok - Egry Gábor: A Brassói Általános Takarékpénztár és a Nagyszebeni Általános Takarékpénztár korai történetének néhány jellegzetessége 1835–1848 VI/1261
TANULMÁNYOK Egry Gábor A BRASSÓI ÉS A NAGYSZEBENI ÁLTALÁNOS TAKARÉKPÉNZTÁR KORAI TÖRTÉNETÉNEK NÉHÁNY JELLEGZETESSÉGE 1835-1848* A magyar gazdaság- és banktörténet kevéssé kutatott területének számít a tradicionális, jótékony célú egyesületként működő takarékpénztárak története, működésük jellegzetességei. Ez egyfelől érthető, hiszen a magyarországi takarékpénztárak vagy már igen korán átalakultak részvénytársasággá és működésükben a banki jelleg dominált, — ez történt a Pesti Első Hazai Takarékpénztárral1 — > vagy az 1840-es években eleve ilyen formában és céllal alapították őket. Ily módon a magyar pénzintézeti szektor szinte születésétől fogva nélkülözte a tradicionális takarékpénztárak intézményét, s bár ezt a kortársak közül néhányan kifogásolták, elsősorban a konzervatív beállítottságúak2, ez a továbbiakban sem változott meg. Másfelől azonban a Szent Korona országainak területén, majd 1867 után immár Magyarországon működött néhány tradicionális takarékpénztál', melyek nem, vagy csak igen kis mértékben váltak a kutatók érdeklődésének tárgyává. Pedig nem vitatható el a banktörténeti összefoglalásokban mindmáig az elsőként megalapított takarékpénztár gyanánt említett Brassói Altalános Takarékpénztár jelentősége3 éppúgy, mint a Nagyszebeni Altalános Takarékpénztáré sem. Mégis ezek az intézmények legfeljebb a szászok nemzeti mozgalmában betöltött szerepük miatt váltak kutatási témává4 , és akkor is elsősorban tevékenységük kormányzati és politikai recepciójának tükrében. Elhanyagolásukban természetesen szerepet játszott a kutatási lehetőségeknek az erdélyi levéltárakban történő kutatás korlátozásai miatt szűkös volta (bár az erdélyi magyar és szász történészek közül sem vállalkozott senki alapos vizsgálatukra), és az, hogy szervezetük, működésük és céljaik nehezen beilleszthetőnek tűnhettek a kapitalista illetve polgári átalakulást vizsgáló, a modernizációt kulcsfogalomként kezelő kutatásokba. Az alapos kutatás hiányának tulajdonítha-A tanulmány a szerző készülő doktori disszertációjának része, az Osztrák Magyar Akció Alapítvány támogatásával készült. 1 1845. szeptember 7-én Kossuth javaslatára osztalékfizetésen alapuló részvénytársasággá alakult át. Ervelésében jelentős szerepet játszott, hogy a részvénytársasági forma nagymértékben elterjedt Nyugat-Európában és a haladás előmozdítója. VÖ. Fenyvessy Adolf: A Pesti Első Hazai Takarékpénztár-egyesület százéves története, h. n. é. п. I. köt. 16. 2 VÖ. Über Sparkassen. Pester Zeitung 1845. júl. 24-25. (a továbbiakban: PeZ), ill. Noch ein Wort über die falsche Richtung der Sparkassen. PeZ 1847. október 3. 3 Legutóbb az MNB történetét összefoglaló munkában. A Magyar Nemzeti Bank története. Bp. 1993. I. köt. 115. o. (A fejezet szerzője Soós László) 4 Vö. Szász Zoltán: A magyar kormány tervei a nemzetiségi pénzintézetek állami ellenőrzésére. Századok 100. 1966. 118-137
