Századok – 2002
Közlemények - Kovács Zoltán András: A nemzeti számonkérés szervezete V/1131
1150 KOVÁCS ZOLTÁN ANDRÁS A második világháborút követő felülvizsgálatok az NSZ budapesti csoportjának tulajdonítják a svéd követség két zsidó származású tagjának eltűnését is. Keller István és Engelmann Sándor 1945. január 9-én a Svéd Királyi Követség Arany János utca 16. sz. alatti irodájából a követség egy más irodájába indult, s útközben nyomuk veszett. Raoul Wallenberg, miután személyesen indult a keresésükre, másnap, január 10-én egy levelet intézett Vájna Ernőhöz, a nyilas párt budapesti teljhatalmú megbízottjához, kérve, hogy a két eltűnt személy felkutatásában segédkezzen.88 Vájna nem segített, s a két személy sorsa tisztázatlan maradt. Engelmann és Keller, egy ismeretlen zsidó származású nővel január 9. és 11. között az NSZ várbeli fogdájában voltak, s állítólag egy cellában ültek a január l-jén letartóztatott J. Balog Mihállyal, aki, mielőtt az NSZ nyomozói elfogták — 19 éves kora ellenére — a Nyilaskeresztes Párt Városház utcai nyomozócsoportját vezette. Balogh 1949. január 30-án így emlékezett vissza: „[Engelmann és Keller] egy vagy két napig voltak csak a fogdában, azután a csendőrök elvitték őket tőlünk. Többen érdeklődtünk a bennünket őrző csendőröktől a három zsidó egyén sorsa felől, mire az egyik csendőr azt válaszolta gúnyosan, hogy elküldték őket a török követségre és úsznak Isztambulig. Mi ebből megértettük, hogy kivégezték őket."89 V. Az NSZ kitelepített osztályainak működése (1944. december 24. - 1945. május) Vájna Gábor belügyminiszter kiürítésre felszólító parancsát követően Orendy ezredes december 24-én este 20.00 körül gépkocsin, szűk törzsével együtt Sárvár felé vette az útját és az éjjel folyamán az NSZ parancsnokságát, valamint a nyomozó osztályparancsnokságot a Sárvárra települt Belügyminisztérium épületében állíttatta fel. 1944. december 24-25. folyamán a Radó vezette katonai alosztály Vép községbe, az ipari- és gazdasági alosztály (Dienes csendőr főhadnagy) Győrbe, míg a közéleti és politikai alosztály maradványai (Demeter csendőr főhadnagy) Sopronba települtek.9 0 Az NSZ számos, még szervezés alatt álló részlege a kitelepülés során széthullott és újrafelállításukat, illetőleg átszervezésüket kellett kezdeményezni. Azonnali megoldást követelt a nyilas párttagok titkos megfigyelésére létesített, a párt belső elhárítási feladataira szánt, Polgári felderítő osztály véglegesítése. Mivel azonban a részleg vezetője (Réti Miklós) Budapesten rekedt, az osztály szerveződése így félbeszakadt. A megmaradt zsidó ingóságok elosztását időközben a nyilas állam saját pártjára bízta, amelynek következtében rendszeresek lettek a visszaélések és a párt helyi vezetői sorozatosan feljelentették egymást az NSZ-nél. A nyilas vezetés visszaéléseit tapasztalva, Orendy személyesen kezdeményezett vizsgálatokat a részben általa felügyelt Fegyveres Nemzetszolgálat ügyében is. A nyomozást Radó katonai alosztálya folytatta le, amely során a nemzetszolgálat számos vezetője — köztük a testület parancsnoka Návay Imre és a vezérkari hátra. A romok 28 nyilas pártszolgálatost temettek maguk alá. A kőbányai KISKA-század tagjai később elkerülték az NSZ letartóztatását. [Ungváry 250.] 88 Lévai Jenő: Raoul Wallenberg. (Budapest, 1946.) 209-210. 89 TH A-1114. 49. 90 TH V-96915/1. 425.
