Századok – 2002
Közlemények - Kovács Zoltán András: A nemzeti számonkérés szervezete V/1131
A NEMZETI SZÁMONKÉRÉS SZERVEZETE 1145 ták el magukat. Január 2-ra Mikót és Bondort hamis ürüggyel megbeszélésre csalták saját „hivatalukba", a Magyar Királyi Fővezérség Különleges Csoportjának épületébe (II. ker. Bimbó utca 51. sz.).6 5 Az NSZ Rohamszázadának megjelenésekor Mikó környezetével a közeli török követség épületébe menekült, míg Bondor főhadnagyot 10-12 emberével együtt letartóztatták. Később — egyik őrzője segítségével — megszökött várbeli fogságából. Sipeki a letartóztatás napján sülyosan megsebesült. Az egyetemi rohamzászlóalj parancsnokságát az FB árulója, Mikulich Tibor százados vette át, helyettese Nagy Zsombor csendőr főhadnagy (az NSZ budapesti karhatalmi különítményének parancsnoka) lett6 6 ; aid később a harcok során életét vesztette. A „Görgey" zászlóalj volt tagjait Budapest elfoglalása után az NKVD (a szovjet elhárítás) módszeresen összegyűjtötte, s különösen azokat vallatta kitartóan, akik kapcsolatban álltak Mikó csoportjával. Mikó Zoltánt és Bondor Vilmost letartóztatták, majd kémkedésért halálra ítélték őket. Bondor ítéletét később 25 év börtönre módosították, Mikó halálos ítéletét viszont Odesszában, 1945. augusztus 15-én végrehajtották.67 1945. január elejéig a számonkérő szervezet — a Mikó-csoport felszámolásán kívül — nem ért el számottevő eredményt. E viszonylagos „nyugalomra" magyarázat lehet, hogy Karabélyos őrnagyot — egyes információk szerint — a magyar ellenállás számára „beszervezték".6 8 Ezt támaszthatja alá, hogy Karabélyos családjában többen szimpatizáltak baloldali eszmékkel. Apai ágon néhányan szovjet állampolgárok voltak, felesége (Fedor Olga) is kárpátukrán származású volt, s a háború befejezése után — közös gyermekükkel egyetemben — azonnal megkapta a szovjet állampolgárságot.69 Megbízható információkkal nem rendelkezünk annak eldöntésére, hogy Karabélyos őrnagy valóban támogatta-e a magyar ellenállás tagjait, és ha igen, milyen formában. Állítólag még pécsi szolgálata alatt, 1944. szeptemberében megmentette a munkaszolgálatra behívott családi ismerőst, Dr. Czuperják Miklóst, aki később erdőügyi miniszter lett a Szovjetúnióban. Egyes információk szerint Karabélyos közreműködött az Ideiglenes Nemzeti Kormány Budapest feladására felszólító röplapjának terjesztésében, s NSZ-beli működése alatt mindvégig kapcsolatban állt a budapesti Svéd Királyi Követség tagjaival, valamint számos, általa vezetett óvóhelyi razzia során megkímélte a rendszer elől bújkálókat.70 1945. január 5-én, a december vége óta betegeskedő Karabélyost áthelyezték az I. hadtest parancsnokságához (I. ker. Úri utca 20.), ahol tábori rendészeti előadó 65 Ungváiy 247. 66 Benkő im., in: Magyarország 1944/3. 292. 67 Ungváry 247. 68 Benkő im., in: Magyarország 1944/3. 290. 69 TH V-145705. 255. 70 Azok közül, akik a csendőr őrnagy segítségével kerülték el a megpróbáltatásokat, a háború után öten (Dr. Förster Gyula, Brunczlik József, Dr. Parádi István, Papp-Kökényesdy Sándor és Dr. Kovács Iván) ún. igazoló-nyilatkozatot állítottak ki Karabélyos számára. E nyilatkozatok alapján — annak ellenére, hogy Karabélyos a „hírhedt nyilas számonkérő különítmény" egyik meghatározó személyisége volt — a csendőrök igazolására alakult különleges igazoló-bizottság 1945. szeptember 22-én az elsők között látta el őt „igazolt" minősítéssel, s ennek segítségével rendfokozatát megtartva tovább szolgálhatott a demokratikus honvédségben. Az igazoló nyilatkozatokban azonban egyik fél sem tért ki arra a mintegy egy hónapos időszakra, amikor Karabélyos az NSZ-nél teljesített szolgálatot.
