Századok – 2002
Közlemények - Kovács Zoltán András: A nemzeti számonkérés szervezete V/1131
1144 KOVÁCS ZOLTÁN ANDRÁS Csergő Endre, Balassa Bálint csendőr századosok, valamint Nagy Zsombor csendőr főhadnagy jelentkeztek önként, így ők alkották az NSZ budapesti csoportjának tiszti állományát. Parancsnokukká rangidősként Karabélyos őrnagyot jelölték ki.58 A tiszteken kívül Karabélyosnak 23 csendőrnyomozó, valamint egy karhatalmi szakasz, összesen körülbelül 53-58 fő állt rendelkezésére.5 9 Működésükhöz, egy 1945 márciusi kimutatás szerint, 20 személygépkocsit hagytak hátra6 0 , amelyet valószínűleg később át kellett adniuk más katonai szerveknek. Az NSZ budapesti csoportját a BM kitelepülése után Hindy Iván altábornagynak, az I. hadtest parancsnokának rendelték alá, aki magyar részről egyúttal Budapest viszonylatában teljhatalommal rendelkezett. Hindy törzse azonban addigra már a Karl Pfeffer-Wildenbruch SS-Obergruppenführer vezette (az SS IX. (horvát) fegyveres-hegyihadtest-) parancsnokság alárendeltségében volt61 , így a Karabélyos-féle csoport gyakorlatilag német (Gestapo és SD) irányítás alá került. Ennek következtében a már Sárváron székelő NSZ-parancsnokság a későbbiekben szinte semmilyen információt nem kapott Budapesten tevékenykedő csoportjáról. 1944. december 26-án az NSZ budapesti kirendeltsége Csergő százados utasítására áttelepült a Várba, s berendezkedett a királyi palota földszinti helyiségeiben,62 amelynek következtében hatékonyabbá vált a német-magyar hatóságok és a számonkérő szervezet közötti együttműködés. Január 2-án az NSZ csendőrei értékes foglyot hurcoltak a Várba: Bondor Vilmos főhadnagyot, aki a Mikó Zoltán szervezte „Görgey" zászlóalj parancsnokhelyettese volt. Mikó zászlóaljával át akarta venni az arcvonalat а Кару utca vonalán, hogy a szovjet csapatok előtt megnyissák az arcvonalat, s így előbb elfoglalhassák a Várat. Mikó beosztását kihasználva érte el az I. hadtest parancsnokságánál, hogy a kérdéses arcvonalszakaszt saját embereivel vehesse át. Mindössze azonban 70 embere vállalkozott a feladatra, ezért átállási szándékáról Mikó és helyettese Bondor Vilmos főhadnagy tárgyalásokat kezdeményezett а Кару utca környékén védelemben levő egyetemi rohamzászlóalj parancsnokával, Sipeki Balázs Lajossal. Sipeki provokatőröknek vélte Mikóékat, akik végső érvként közölték, hogy aznap éjjel a teljes magyar parancsnokság szembefordul a németekkel. Egyesek szerint szándékos árulás63 , mások szerint egyszerű félreértés6 4 folytán, de Sipekiék megérdeklődték az I. hadtest parancsnokságánál, hogy valóban van-e szó parancsszerű átállásról. Az NSZ már régóta gyűjtötte az adatókat Mikó csoportjáról, s amikor a hadtesthez beosztott nyomozók értesültek a készülő átállásról, cselekvésre szánaz Állami Biztosító balassagyarmati fiókjánál helyezkedett el, miközben az ÁVH salgótarjáni osztálya „Puskás" fedőnéven beszervezte. Az 56-os forradalmat követő felülvizsgálatok során, mint háborús bűnös merült fel a neve. 1959. február 27-én letartóztatták, majd a Katonai Bíróság 1959. július 24-én, 15 évvel tettei után halálra ítélte. Az ítéletet végrehajtották. 58 TH V-96915/1. 424-425. 59 T H V-145705. 233. 60 MOL K-164/1. csomó, n„ 61 L. ehhez Kovács Zoltán András - Számvéber Norbert: A Waffen-SS Magyarországon. (Budapest, 2000., a továbbiakban: A Waffen-SS Magyarországon) 92-94. 62 TH A-1114. 52. és 93. 63 Benkő im., in: Magyarország 1944/3. 290. 64 Ungváry 246.
