Századok – 2002
Közlemények - Kovács Zoltán András: A nemzeti számonkérés szervezete V/1131
A NEMZETI SZÁMONKÉRÉS SZERVEZETE 1143 Az MDSZF-el kapcsolatos vizsgálatokat a dr. Balassa Bálint csendőr főhadnagy vezetése alatt álló politikai alosztály folytatta le. December 12-én az illegális csoport vezetőit Balassa nyomozói őrizetbe vették, s ezzel gyakorlatilag véget vetettek az MDSZF működésének.55 Jónás Pált a Kálvária téren fogták el, majd elvitték az MDSZF kecskeméti utcai központjába, ahol letartóztatták Kiss Sándort és Zimányi Tibort, valamint a csoport számos tagját. Balassa és nyomozói a helyszínen kezdték meg a kihallgatásokat. Jónás, az MDSZF tagja, így emlékezett vissza: „Balassa kezdte meg a kihallgatásomat és kihallgatásomkor a mell-szőreimet égette. Innen a Margit körútra vittek, s itteni kihallgatásom során gumibottal ütöttek, villanyoztak, éspedig variálva, fülemet, lábujjamat, lapockámat. [...] Még nagyobb szenvedést állt ki Kiss Sándor, akit úgy megvertek, hogy a hús bőr nélkül maradt és ezt tűkkel szurkálták. "56 Az MDSZF tagjait az NSZ kitelepítésekor, december 24-án átadták a német hatóságoknak, tárgyalásuk elmaradt. A Nemzeti Számonkérő szervezet Budapest bekerítése előtt lefolytatott — fentebb ismertetett — vizsgálatain túlmenően más ügyekről csak töredékes információkkal rendelkezünk, ezek feltárása további kutatások feladata. A rendelkezésünkre álló adatok alapján azonban annyi már most is megállapítható, hogy az NSZ nyomozott az ún. Topa-Stolte ügyben is, vizsgálatokat folytatott Mindszenty József ellen, valamint — a Vörös Hadsereggel való állítólagos kapcsolatai miatt — letartóztatta dr. Szentléleki László rendőr alezredest is. A számonkérő szervezet által vizsgált számos kisebb ügy azonban (szökött katonák és munkaszolgálatosok, zsidó személyek bújtatása, fegyverrejtegetések stb.) valószínűleg örökre feledésbe merül. IV. Az NSZ csoportja a körülzárt Budapesten (1944. december 24. -1945. február 11.) 1944. december 24-én délután 15.00-kor Orendy utasítást kapott Vájna Gábortól, hogy a Belügyminisztérium más osztályaival együtt az NSZ haladéktalanul kezdje meg kitelepülését vidékre, tekintettel arra, hogy a fővárost a szovjet előrenyomulás már bekerítéssel fenyegeti. A parancs értelmében négy tisztet és 100 beosztottat, lehetőleg önként jelentkezés alapján hátra kellett hagyni Budapesten. Karabélyos Imre csendőr őrnagy,5 7 55 M. Kiss Sándor: A Magyar Diákok Szabadságfrontja. In: Magyarország 1944/3. 285. 56 TH V-96915/1. 169-170. 57 Karabélyos Imre (Alsóiendva, 1907. október 15. - Budapest, 1959. október 3.) A Ludovika elvégzése után 1932-ben került a csendőrség kötelékébe, majd egy éves csendőrtiszti tanfolyamot végezve, Zalaegerszegen szárnyparancsnok-helyettes lett. 1935-1938. között oktatótiszt a makói csendőriskolán. 1938-tól előbb Csurgón, majd Nagybereznán, végül Huszton szárnyparancsnok. 1940-től a Csendőrség Központi Nyomozó-parancsnokságánál beosztott tiszt, később az ungvári csendőrkerület nyomozó-alosztályát vezette. 1941. áprilisától, 1944. áprilisáig Tabon szárnyparancsnok. 1944. április 17-től a pécsi VI. hadtest parancsnokságánál tábori rendészeti előadó. 1944. november 23. - 1945. január 6. között az NSZ-nél teljesített szolgálatot. Az új honvédség átvette állományába, ahol őrnagyi rendfokozatban 1947. december 31-ig teljesített szolgálatot. 1945. szeptember 22-én a volt csendőröket igazoló bizottság „igazolttá" nyilvánította. 1948. október 30-án fegyverrejtegetésért a budapesti népbíróság 10 év fegyházra ítélte, de az Igazságügyi Minisztérium egy év és négy hónap után a büntetés további letöltése alól felmentette. Változó polgári munkahelyek után, 1952-ben végül
