Századok – 2002
Közlemények - Kovács Zoltán András: A nemzeti számonkérés szervezete V/1131
A NEMZETI SZÁMONKÉRÉS SZERVEZETE 1139 összekötő tisztjeivel, mivel attól tartott, hogy az összejövetel valójában egy esetleges fegyveres felkelés nyitánya. 1944. november 22-én 17.00 körül a jelszó felhasználásával a csendőrök dr. Radó vezetésével behatoltak a Tartsay Vilmos ezredes tulajdonát képező, Andrássy úti lakásba. Miután a helyiségeket megszállták az NSZ nyomozói, a jelenlévőket, a személyzetet és a családtagokat beterelték az ebédlőbe, s várták a további érkezőket, akiket azonnal letartóztattak, sőt a telefonon jelentkezőket is a lakásra csalták. Mindeközben Mikulich a bejáratnál lévő cselédszoba sötétjéből azonosította a belépőket. Este 19.30 körül vált nyilvánvalóvá a nyomozók jelenléte, amikor a megbeszélésre érkező Messik János hadnagy és gépkocsivezetője, Széchenyi Pál tartalékos zászlós észrevette, hogy az Andrássy út 29. környékén hemzsegnek a helyszínt biztosító fegyveres csendőrök és civilruhás detektívek. Messikék a Tartsay-lakáshoz érve már sejtették, hogy a csoport lebukott. Amint beléptek az ajtón, rövid tűzharc bontakozott ki, amelyben a két honvédtiszt megsebesült, valamint az NSZ négy csendőre életét vesztette.3 6 Később Messik hadnagy és Széchenyi zászlós kórházba szállításukat követően, a Bakay-klinikán belehaltak sérüléseikbe. Az Opera környéki tűzharc után értelmetlenné vált, hogy a „kelepcét" további érkezőkre számítva fenntartsák. Radó parancsot adott a körülbelül 30 fő letartóztatott, valamint a tűzharcban megsebesültek elszállítására. Az NSZ katonazöld autóbusza (valószínűleg a BX-690 forgalmi rendszámú MAVAG típusú társas gépkocsiról van szó3 7 ) beállt az Andrássy út 29. elé, s a foglyokat egy-egy fegyveres csendőr kíséretében, kétszeri fordulóval elszállították a Margit körúti fogházba. A letartóztatottak között volt dr. Tartsay Vilmos százados és felesége, valamint Makay Miklós vegyészmérnök, Almásy Pál alezredes, Nagy Jenő vezérkari ezredes, Balassy Miklós vezérkari őrnagy, Tóth István vezérkari százados, Révay Kálmán tartalékos százados, valamint Schreiber Róbert egészségügyi őrnagy.38 Az éjjeli kihallgatásokkal kiderítették Kiss János altábornagy, az FB katonai vezérkara főnökének hollétét is, majd a Kékgolyó utca 2. sz. alatti lakásáról az NSZ nyomozói elhurcolták a Margit körúti fogházba.3 9 Ezzel teljessé vált a Felszabadító Bizottság katonai vezérkarának lefejezése. Radó este 22.00 körül két, a német SD-ben szolgáló SS-tiszt társaságában visszatért a helyszínre, hogy kivizsgálja a lövöldözés körülményeit, s további iratok után kutatva átvizsgálja a 36 Kovács Imre: Magyarország megszállása. (Budapest, 1990., a továbbiakban: Kovács Imre) 112. 37 MOL K-164. n. 38 TH A-1114. 8., Kovács Imre 113., valamint Gazsi József: A Felszabadító Bizottság. In: Magyarország 1944, 3. kötet. - Fejezetek az ellenállás történetéből, [szerk.:] M. Kiss Sándor. (Budapest, 1994., a továbbiakban: Magyarország 1944/3.) 204. 39 Kiss Sándor: Emlékeim Kiss János altábornagyról. (Budapest, 1974.) 128. Kovács Imre késve érkezett a találkozóra, s a távolból figyelemmel kísérte, amint a katonatiszteket a buszra kísérték. Ö máshogyan emlékezett vissza: ,/l kapun egymás után feltartott kezű alakok bukdácsoltak ki: elsőnek Kiss János altábornagyot ismertem fel, [kiemelés tőlem: K. Z. A.] amint jellegzetes mozdulatával az autóbuszhoz bicegett." [Kovács Imre 113.] Kiss János korábbi sérülései folytán összetéveszthetetlenül sántított, így elképzelhető, hogy Kovács Imre az egyik sérülttel keverte össze. A nyomozást vezető Radó későbbi vallomásában is azt állította, hogy Kiss János altábornagyot Szűcs (Nagy Jenő) ezredes vallomása alapján találták meg a Kékgolyó u. 2. sz. alatti lakásában.
