Századok – 2002

Közlemények - Tilkovszky Loránt: Bethlen István miniszterelnök bizalmas körlevele a főispánokhoz 1922 szeptemberében V/1115

BETHLEN ISTVÁN MINISZTERELNÖK KÖRLEVELE 1119 ben folytatandó kormánypropaganda szempontjából számításba vesz, az ellenforradalom hatalomra jutása után már kivétel nélkül „fasiszta szervezet", s reájuk való építése „a fasizmus szociális bázisának kiszélesítése" Magyarországon. Ez egészen groteszk a körlevél I. részében felsorolt olyan gazdasági szervezetek esetében, mint (az egyébként 1896-ban alakult) Gazdaszövetség, és a mezőgazdák helyi, községekkénti egyesüléseiként hasonlóan régi — Nemes által „kulák" jelzővel illetett — gazdakörök, továbbá az (egyaránt 1898-ban létesült) Országos Központi Hitelszövetkezet és a Hangya termelő, értékesítő és fogyasztási szövetkezet. A Faluszövetséget viszont már az általa fasisztának tekintett ellenforradalmi évek kezdetén, 1920-ban alapították. A körlevél II. részében, ahol olyan jobboldali szervezkedésekről van szó, „amelyek társadalmi vagy politikai jellegűek, avagy bizonyos osztályérdekeket képviselnek", szintén mind fasiszták; az 1919 őszén alakult Közszolgálati Alkalmazottak Nemzeti Szövetsége (KANSZ) is ilyen jellegű, bár túlzottnak talált követelődzései miatt Bethlen számára nem problémátlan. A körlevél III. részében, nemzetvédelmi szempontból jelentősnek tartott olyan szervezetek szerepelnek ugyan elsősorban, mint a lövész- és sportegyesületeket is fenntartó, 1918-ban alakult, de azóta is hangsúlyozottan ellenforradalmi szellemben működő Magyar Országos Véderő Egyesület (MOVE), valamint a trianoni ifjúság katonás nevelése biztosítására egy 1921 decemberében elfogadott törvénynyel10

megalapozott, de ekkor még kiépítetlen, — az egyébként 1913 óta fennálló Országos Testnevelési Tanács felügyelete alá helyezett — levente-intézmény, de az ifjúság keresztény-nemzeti szellemű mozgalmának szervezésével 1912 óta foglalkozó Magyar Cserkészszövetség fasiszta szervezetnek tekintése már megint groteszk. Olyan jellegzetesen ellenforradalmi szervezetek esetében, mint az 1918-ban alakult, de működését igazából 1919 őszétől kezdve kibontakoztató Magyar Aszszonyok Nemzeti Szövetsége (MANSZ), vagy az 1919. szeptemberében alakult Magyar Nemzeti Szövetség, vagy akár a nemzetvédelmi szempontból ugyancsak fontos szervezetként figyelembe ajánlott Egyesült Keresztény Nemzeti Liga, ez kevésbé kirívó, bár- ezek sem kifejezetten fasiszták, hanem erősen konzervatívok és nacionalisták. Az Ébredő Magyarok Egyesülete (ÉME) esetében azonban — a benne szerepet játszó turbulens elemekre való tekintettel — maga Bethlen is bizonyos óvatosságra int. A körlevelében említett lapok, nemcsak a szélsőjobboldali, fajvédő sajtó, hanem az egységes-párti, illetve ahhoz közel álló kereszténynemzeti jobboldali orgánumok is Nemes szerint fasiszták, legfeljebb „bevonva konzervatív mázzal". A körlevél instrukciókat ad a kormánypárt szempontjából megfelelő lapok terjesztésének előmozdítására, az ellentétes tendenciájúak viszszaszorítására, megyei lapalapítások lehetőségeinek felmérésére. A körlevél legvégén, a záróbekezdésben, azt hangsúlyozza Bethlen, hogy az általa figyelembe ajánlott elvek és nézőpontok, (amelyeket — tehetnénk hozzá a fentiek alapján — leginkább a nemzetvédelmi szempontból kiemelten fontosnak tartott szervezetek, orgánumok képviselnek), „a magyar nemzet történelmi tradícióinak megfelelők". Nemzeti újjászületésünk, „nemzeti renaissanceunk érdekében" van szükség reájuk, húzza alá a körlevél, ezzel kapcsolatban — az adott időpontban — még véletlenül sem ejtve ki a revízió szót, hanem szemlátomást a 10

A testnevelésről szóló 1921. évi 53. tc.