Századok – 2002
Tanulmányok - Makkai Béla: A kivándorolt magyarság anyaországi támogatása a 20. század elején Ploiesti példáján I/3
10 MAKKAI BÉLA Az új levitára nem kis feladat hárult az olajipar romániai fellegvárában, hiszen a református gyülekezet vezetésén és 36 kisiskolás oktatásán kívül gondoznia kellett a fiókegyházak híveit is.4 2 Sőt, a legnépesebb szórványgyülekezetben, Tîrgovistén a hitoktatás ingyenes ellátása mellett arra a — szülők körében ellenérzéseket keltő — eljárásra is utasítást kapott, hogy a református gyermekeket „terelje be" a katolikus iskolába.43 Feltételezhető azonban, hogy a központ eme vitatott döntése nélkül a tírgovi§tei református gyerekek csakhamar elvesztek volna a magyarság számára. Panaszra természetesen a másik oldalról is lehetett ok, hiszen a romániai református iskolákban a gyermekek több mint tíz százaléka katolikus vallású volt; s a ploie§ti református iskolának is voltak katolikus tanulói.44 A miniszterelnökség azonban nem hagyott kétséget a felől, hogy az akcióban a nemzeti szempontok elsőbbséget élveznek, ezért a rivalizáló egyházakat mindvégig békíteni volt kénytelen. Az 1909-ben szolgálatba álló új lelkész-tanító, Bereczki János azonban elsősorban saját egyházának megerősítésén, s nem a katolikus gyengítésén fáradozott, ámbátor egy vizitációs jelentésben személyére vonatkoztatott „buzgó" jelző akár még hasonlókra is következtetni enged. Mégis valószínűbb, hogy a kis közösség által ekkoriban elfogadott templomépítési terv45 elismerése fejeződött ki e pozitív jelzőben. A gyülekezet hitben való igyekezetét Újváry István esperes is példásnak nevezte. Az ő kitüntető értékelése viszont a saját erőből fenntartott iskola áldozatvállalásának szólt.4 6 A konventi elnökség még ezen is túlment, amikor a romániai egyházmegye legerősebb gyülekezetének a Bereczki János levita és Kovács Zsigmond gondnok vezette ploie§tit nevezte meg a miniszterelnökséghez írt jelentésében.4 7 A kiváló összképet csupán a szórványban élők gondozásának nehézségei rontották némiképp. A maroknyi reformátusság megtartása azonban egyébként is reménytelen vállalkozás volt. A demográfiai trendek megváltozásával nemhogy a szétszórtság- ' ban, de már a nagyobb magyar központokban is a hanyatlás jelei mutatkoztak. GalaÇi református gyülekezete 1910-ben szűnt meg,48 s Ploie§tin is vészjósló átrendeződés vette kezdetét. 42 Tîrgovistén ez 50, Buzauban 30, Sinaián 34, Mizilben pedig 10 reformátust jelentett. - MOL К 26 ME 743. es. a 3499. számnál 1907 XVIII. t. 598. asz. 43 RZsL, 2. f. Külügyi ir. 49. d. 453. 1904 44 1907-ben történetesen 42-ből 2. - MOL К 26 ME 743. es. a 3499. számnál 1907 XVIII. t. 598. asz. 45 A templomalap ekkor 4000 lei volt, de számítottak a főhatóság segélyére is, ahogy erre Bukarest és Bräila esetében már volt példa. - RZsL, 2. f. Külügyi ir. 54. d. 5631. 1909 Az alap a háború kitöréséig megkétszereződött (8800 leire nőtt). - RZsL, 2. f. Külügyi ir. 42. d. 18. 1916 - A gyülekezet vagyoni helyzetéről Bartók püspök miniszterelnökséghez küldött 1907. évi számvevőségi jelentéséből van tudomásunk. E szerint a telek 6000, az imaház 5000, az iskola 2000, a levita-tanítói lakás pedig 7000 lei értéket képviselt. A berendezés és felszerelési tárgyak pedig hozzávetőleg 2500 lejt értek. - MOL К 26 ME 744. es. 686. 1907 XIX. t. 29. asz. 46 Amivel egyébként éles ellentmondásban állt, hogy a gyülekezet az akcióban fokozott erőfeszítései ellenére a legkisebb támogatást kapta. - RZsL, 2. f. Külügyi ir. 42. d. 2562. 1911 47 Antal Gábor püspök egyházi- és Degenfeld József főgondnok, világi elnökök június 20-i levele. - MOL К 26 ME 919. es. 3672. 1911 XIX. t. 138. asz. 48 RZsL, 2. f. Külügyi ir. 42. d. 3572. 1910
