Századok – 2002
Tanulmányok - Sipos József: Nagyatádi Szabó István és a Kisgazdapárt kormányzópárttá bővítése V/989
NAGYATÁDI SZABÓ ISTVÁN ÉS A KISGAZDAPÁRT.. 1047 alelnök. Az intézőbizottság tagjai lettek: az elnökségi tagok, a 20 megválasztott intézőbizottsági tag, a párt 3 minisztere és 2 államtitkára. 4-5 helyet pedig még meghagytak a később csatlakozóknak. Az Egységes Párt vezetését tehát egy 10 fős elnökség és egy 40 fős intézőbizottság alkotta. E vezetőségben többségben voltak a volt kisgazdapártiak: a volt disszidenseket 6 fő képviselte (Bethlen István, Klebelsberg Kunó, Fáy Gyula alelnök, Karafiath Jenő, Nagy János (egri) és Pálfy Dániel) az intézőbizottságban. Ez tehát nem jelentett előnyt a disszidenseknek. A 6 alelnök között 5 volt kisgazdapárti volt, de csak Szijj Bálint tartozott a liberális agrár demokratához. Igaz, ekkor még Meskó Zoltán is Nagyatádi Szabó embere volt. A többiek újkonzervatív agráriusok vezetői voltak. A megválasztott 20 intézőbizottsági tag közül 12-en (Kovács J. István, Lovász János, Könyves-Tóth Lajos, Hentz Károly, Berki Gyula, Lipták Pál, Haypál István, Barla-Szabó József, Dömötör Mihály, Simonyi-Semadam Sándor, Tankovics János és Bottlik József) tartoztak a Nagyatádi Szabó-féle agrárdemokratákhoz, a többiek újkonzervatív agráriusok és disszidensek voltak. A 10 fős szűkebb elnökségben tehát döntő többségben voltak a volt kisgazdapártiak, de azon belül csak Nagyatádi Szabó és Szijj Bálint képviselte egyértelműen a liberális agrárdemokrata nézeteket. Ha hozzájuk számítjuk a bizonyos kérdésekben liberális felfogású Gaal Gasztont és Meskó Zoltánt, akkor is kisebbséget alkottak. A 35 fős már megválasztott intézőbizottságban Nagyatádi Szabó és hívei 16 helyet tudtak megszerezni. Ebben már benne van Mayer János miniszter és dr. Kószó István belügyi államtitkár is. Ha hozzájuk számítjuk a két frakció között ingadozó Gaal Gasztont és Patacsi Dénest, akkor 18 vezetőségi taggal minimális többségük is lehetett. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminiszter és Schandl Károly földművelésügyi államtitkár az újkonzervatív agráriusokkal együtt Bethlent és a disszidenseket erősítették. Ezért tehát feltételezzük: Nagyatádi Szabó az új vezetőség összetételét elfogadható kompromisszumnak tartotta. Ezt tükrözte a vezetőség megválasztása után elhangzott beszéde. Megköszönte elnökké történt megválasztását, az ellenzéknek következőket mondotta: „bármennyire vádolnak is és fognak is vádolni kívülről elvfeladással, gyöngeséggel és más mindennel, azzal a nyugodt lelkiismerettel fogadjuk ezeket a vádakat, hogy mi megtettünk és megteszünk mindent abban az irányban, hogy országunk jövő fejlődését biztosítottuk." Az elégedetlenkedőkhöz szólva pedig kijelentette: „Mi nem ismerünk személyi érdekeket, nem ismerjük a személyi érvényesülés eszméjét, mi csak kötelességeket ismerünk. Ahogy a viszonyok, a körülmények embereket állítanak a pártnak, az országnak élére, mi nem azt nézzük, ki az illető, hanem, hogy hivatott-e arra a helyre, ahová állíttatott, hogy bízhatunk-e abban, hogy hivatását teljesíti az ország érdekében." Úgy vélte: amikor egyedüli kormányzópárttá akarnak válni, akkor továbbra is arra kell törekedniük, hogy „mindazokat, akik még nincsenek a párt keretében, de akik gondolkodásban, meggyőződésben és törekvésben egyek a párt eszméivel, azokat minél nagyobb számban tudja a párt magához vonzani." Nagyatádi Szabó tehát — hívei egy részének figyelmeztetése ellenére — elfogadta a Nemzeti Középpárt és a Magyar Rendpárt volt tagjainak párthoz való csatlakozását. Miért? Mert úgy látta: a jövő politikájának a legnagyobb kérdése az, hogy „kik azok, akik puccsal és kik azok, akik puccs nélkül akarnak Magyarországba
