Századok – 2002
Tanulmányok - Sipos József: Nagyatádi Szabó István és a Kisgazdapárt kormányzópárttá bővítése V/989
TANULMÁNYOK Sipos József NAGYATÁDI SZABÓ ISTVÁN ÉS A KISGAZDAPÁRT KORMÁNYZÓPÁRTTÁ BŐVÍTÉSE Az Egységes Párt megalakításának körülményeivel, a belpolitikai erőviszonyok alakulásának részletes vizsgálatával sem a polgári,1 sem az államszocialista,2 sem a rendszerváltás utáni történetírás3 nem foglalkozott az esemény politikatörténeti súlyának megfelelően. Alapkutatás szintjén csupán egyetlen tanulmány foglalkozott e párt létrejöttének körülményeivel.4 Annak eredményeit azonban — valószínűleg nehéz hozzáférhetősége miatt — csak Romsics Ignác hasznosította. Az új kormányzópárt megalakításának körülményei azonban mindig is foglalkoztatták a történészeket. Alapkutatások nélkül is érezték, hogy ezek lényegesek, mert a magyar uralkodó osztályok az Egységes Párt létrehozásával, — a politikai hatalom ilyen formában való gyakorlásával — megteremtették azt az erős alapot, amelyről — a változó politikai erőviszonyokhoz alkalmazkodva — lényegében 1944 őszéig képesek voltak irányítani az országot. Abban ugyanis mindig egyetértettek a történészek, hogy az Egységes Párt megalakítása volt az egyik lényeges eleme a politikai élet konszolidálásának. Az alapkutatások elmaradása miatt azonban a szintéziseket író történészek véleménye sem Bethlen és a disszidens csoport Kisgazdapártba való belépéséről,5 sem az Egységes Párt megalakításának időpontjáról és formájáról nem azonos.6 E historiográfiai ellentmondásokkal Az Egységes Párt megalakításának történeti problémái című tanulmányom foglalkozik.7 1 Pethö Sándor: Világostól Trianonig. A mai Magyarország kialakulásának története. Enciklopédia Rt. 1925. 335. A magyar országgyűlés története 1867-1927. Szerk. Balla Aladár. Bp. 1927. 457^166. 2 Nemes Dezső: A fasiszta rendszer kiépítése Magyarországon a Bethlen kormányzat kezdeti időszakában 1921-1924. = Iratok az ellenforradalom történetéhez 1919-1945. 2. köt. Szikra, 1956. 63-65. 265. Balázs Béla: A középrétegek szerepe társadalmunk fejlődésében. Kossuth Kiadó. Bp. 112-124. Pándi Ilona: Osztályok és pártok a Bethlen-konszolidáció időszakában. Kossuth Kiadó. Bp. 13-15. és a 157-161. Magyarország története II. köt. Főszerk.: Molnár Erik. Szerk.: Pamlényi Ervin és Székely György. Gondolat Könyvkiadó, 1967. 380-381. és 586. 3 Romsics Ignác: Bethlen István. Politikai életrajz. Magyarságkutató Intézet. 1991. 142-145., Magyarországi pártprogramok 1919-1944. Szerk.: Gergely Jenő, Glatz Ferenc, Pölöskei Ferenc. Kossuth Könyvkiadó. 1991. 64., Bertényi Iván-Gyapai Gábor: Magyarország rövid története. Maecenas. 1992. 552., Ormos Mária: Magyarország a két világháború korában 1914-1945. Csokonai Kiadó, Debrecen. 1998. 101-102., 290., 'Gergely Jenő-Pritz Pál: A trianoni Magyarország 1918-1945. Vince Kiadó. Budapest, 1998. 60., Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Osiris Kiadó. Budapest., 1999. 224. 588. és Nagy József: A Nagyatádi-féle földreform. Eger, 1993. 4 Sipos József: A Kisgazdapárt kormánypárttá bővülése. In: A Szegedi Tanárképző Főiskola Tudományos Diákköreinek Kiadványai. Szerk.: Kóbor Jenő és Sipos József. Szeged, 1973. 45-61. 5 Pethö, im. 235., Balla, im. 459., Nemes, im. 63., Balázs, ím. 117., Pándi, im. 14. és 158. 6 Nemes, im. 584. Magyarország története. 2. köt. 1964. 394. Magyar történeti kronológia. Az őstörténettől 1970-ig. Szerk.: Gunst Péter. Tankönyvkiadó, Budapest, 1979. 475-476. Magyarország története 1918-1919, 1919-1945. 445. 1244. 7 Sipos József: Az Egységes Párt megalakításának történeti problémái. Múltunk, 2002. l.sz. 243-256.
