Századok – 2002

Történeti irodalom - Schlag Gerald: Aus Trümmern Geboren… (Ism.: Tóth Imre) IV/975

978 TÖRTÉNETI IRODALOM képet rajzol viszont az osztrák kormányzatnak a magyar tanácsköztársasággal kapcsolatos álláspontjáról, megállapítva, hogy Bécsnek érdeke volt a magyarországi szovjet rendszer életben maradása, hisz ez jobb alkupozíciót biztosított számára a béketárgyalások során. Schlag maga is kiemelt figyelmet — és a többihez képest hosszú, több mint 30 oldal terjedelmet — szentel a Forradalmi Kormányzótanács időszakának, nyilvánvalóan a problémakörnek a kérdésben játszott meghatározó szerepét sugallva. A szerző a következőkben részletezés kiegyensúlyozott képet ad a területátadás problémáiról, a felkelőharcokról, a Burgenland osztrák- birtokba vételét kísérő katonai és diplomáciai közjátékokról, és a soproni népszavazás előzményeiről. Schlag legellentmondásosabb érvelését az utolsó előtti fejezetben épp a népszavazással kapcsolatban találjuk. Itt elismétli azokat a vádakat, melyeket osztrák részről már közvetlenül a szavazást követően megfogalmaztak. A magyar sikert annak tulajdonítja be, hogy az osztrák hatóságok csupán a terület pacifikálása után, december 3-át követően fejthették ki tevékenységüket, míg magyar oldalon több hónap állt rendelkezésre a lakosság manipulálására. Felemlegeti, hogy a fehér terror, illetve a bandaharcok elől elmenekült osztrák érzelmű szavazók nem vehettek részt a procedúrában. E két érvet mindenképp érdemes fontolóra vennünk, amikor a szavazás kimenetelét magyar szempontból elemezzük. A plebiscitum eredményét valóban befolyásolhatta a magyar „birtokon belüliség". Eldöntéséhez azonban nem volt elegendő, s ezt a másik, 1920 októberi karintiai szavazás is igazolhatja. Ennek során Ausztria megtarthatta területeit annak ellenére, hogy Klagenfurt délszláv megszállás alá került. Ami a manipulációt illeti, abban nem elhanyagolható szerepet játszott az október 20-án Bécsben megalakult, és Sopronban, helyi osztrák érzelmű lakosok részvételével működött Ödenburger Heimatdienst is, mely aktív propagandatevékenységet fejtett ki Ausztria mellett. A szavazólisták összeállításával kapcsolatban — Schlag által is — megfogalmazott aggályok tisztázására az osztrák félnek már 1921. december 4-től volt lehetősége. A továbbiakban felhozott vádak, mint pl. a „holt lelkek" részvétele a szavazásban, olyan toposzok, amelyek, ha előfordultak is, döntően nem alakíthatták a végeredményt. Schlag megfeledkezik olyan motívumok felsorakoztatásáról, melyek éppenséggel a magyar győzelem irányába hatottak. Ausztria Magyarországnál is katasztrófálisabb gazdasági helyzete, a belpolitikájában rejlő potenciális veszélyek nem erősítették a szomszédunk iránti vonzalmat. Az erőszakos magyarosítás emlegetése mellett nem emlékezik meg olyan folyamatokról, melyek a helyi németség természetes asszimilációjának irányába hatottak. Nem elemzi a középosztálybeli, köztisztviselői réteg egzisztenciális kötődéseit, a szavazásban kulcsszerepet játszó bortermelő polgárság gazdasági motivációit, és általában adós marad a kérdés szociológiai, társadalmi aspektusainak feltárásával. A „romokból születő" tartomány története lezárul a kihordás fájdalmasan szép és nehéz napjainak felidézésével. Az utlolsó fejezet az osztrák-magyar határmegvonás végső fázisáról szól, mellyel a szerző a kézirat végső határát is meghúzta. Hiányérzet maradhat azokban, akik Burgenland keletkezésének belpolitikai vonatkozásaira, közvetlen jogi aktusára, a vele kapcsolatos alkotmányjogi, kodifikációs folyamatokra is kíváncsiak lennének. Szerzőnk nem tárja olvasói elé, hogy az újszülött a hosszú vajúdást követően milyen életesélyekkel, kilátásokkal indulhatott a jövőbe. A recenzensben mindenesetre megfogalmazódik a kérdés, hogy — szakítva most már a születés allegóriájával — milyen szilárd, esetleg mennyire bizonytalan alapokon nyugodott a tartomány későbbi fejlődése. Az igazán színvonalasan megírt eseménytörténet mellett ehelyütt — vagy korábban — érdemes lett volna talán egy részletesebb helyzetelemzést is közölni nem csupán Burgenland megalakulásának nemzetközi konfliktusairól, hanem gazdasági, társadalmi és általános politikai körülményeiről is. A könyv írója teljességre törekedett. Megpróbált mindenre kiterjedő áttekintést adni Ausztria legfiatalabb tartományának születéséről. E komplexitásra törekvés azonban néhány helyen hiányérzetet is kelt. Van olyan téma, melybe Schlag csupán bepillantást enged, de az alaposabb szemlélődéshez már nem szolgáltat adatokat. Szemléletmódja természetes módon tükrözi azokat a felfogásokat, melyek Burgenland születését Ausztriában övezik. Itt-ott — legfőképpen Sopron ügyében — az egyéni érzelmek nyomait is felfedezhetjük benne. Mégis olyan szempontokat ad a kérdés feltárásához, amelyeket a határ innenső felén sem árt megszívlelni. Schlag könyve végeredményben olyan mű, amelynek egyes részleteivel vitatkoznunk kell. Tóth Imre