Századok – 2001

KÖZLEMÉNYEK - Sípos Ferenc: Egy életrajz buktatói. Rákóczi Ferenc Lipót nehéz gyermekkora (1676-1690) IV/955

966 SÍPOS FERENC szerelmén kívül végre egész földi szerencséjét elnyelte. És vájjon Ilona lelke föle­melkedett-e valóban is az önzetlen hazafiság azon magaslatára, hogy a haza meg­szabadultát vigasznak tekintse a maga és férje balsorsában?"6 5 Aligha. A halványuló félholddal halványodni kezdett Thököly szerencse csillaga is, ám Zrínyi Ilona, a szerelmes asszony mintha minderről nem venne tudomást! A téli hadjárat idején mindenüvé követi férjét és fiát, néha leányát is magával viszi! 1684 júliusában elkísérik Thökölyt Szádvárra, Krasznahorkára,Tornára, augusz­tusban pedig Kassára, ahová a kuruc király gyűlést hirdetett, hogy a haza fenn­maradásáról tanácskozzanak.6 6 Az első figyelmeztető jel: a császáriak elfoglalják Makovicát, a Rákóczi család várát!6 7 Zrínyi Ilona 1685. március 14-től május 11-ig, a tiszántúli táborozás során végig a féije mellett van. Később Thököly újra magával viszi a táborba a mosto­hafiát, hogy emelje az ő megcsappant tekintélyét. De kénytelenek augusztus 18-án Sárospatakra visszavonulni. (Itt váltak el szeptember 27-én a mostohaapa és a mostohafiú útjai - többé nem látták egymást.) Innen indult el Thököly Imre, s jutott el végül Váradra, ahová állítólag a gyermek Rákóczit is magával akarta vinni, de aztán az utolsó pillanatban meggondolta magát, s egyedül ment. A váradi basa október 15-én Thökölyt letartóztatta. Erre a hírre október 25. és november 6. közt Kassa, Szádvár, Regéc, Patak és Ungvár egymás után meghódolt a csá­száriaknak. A regéciek és a patakiak kegyelmet kértek „kegyelmes kisuruknak, Rákóczi Ferencz ő nagyságának" valamint anyjának és nénjének. De Caprara csak a megtérőknek ígért kegyelmet, az átadott két várban a családi kincseket lefoglalta, s a királyi kamara őrizetébe adta az árvák felnőttéig.68 Ez volt a második figyelmeztető jel! 3. A mostohaapa Thököly Imre és Zrínyi Ilona házasságkötése végzetszerűen meghatározta II. Rákóczi Ferenc sorsát. A fiú, az apátlan árva rajongásig szerette az édesanyját. Vele szemben később is megértő volt: a következményekért nem őt tette felelőssé; a Vallomásait író Rákóczi indulata, dühe a gonosz mostoha és a bécsi udvar ellen irányult. A hat éves gyermek nem tudta elfogadni apaként Thököly Imrét. Idegent látott benne, aki elvette tőle az édesanyját. Eddig az anyja számára ő volt az első, most teljesen háttérbe szorult, az anyjából feleség lett, s gyermeket hordoz a szíve alatt (a mostohatestvér 1683. február 20-án született Lőcsén, de április 3-án már meghalt).69 Nők nevelték, nők kényeztették (anyja, nagyanyja). A nagymama meghalt, édesanyja eltávolodott tőle. Nagy törés ez a gyermeki lélekben! És most ez az 65 Horváth, 1869. 54-55. 66 Márki, 1907. 68-70., 71-72. 67 Uo. 72. 68 Uo. 72., 74-76., R. Várkonyi, 1989. 180-184. A regéciek feladási feltételei Caprara 1685. október 29-i válaszával: OSZK Kézirattár, Fol. Hung. 1389. Thaly-gyűjtemény I. köt. fol. 97. 69 Márki, 1907. 65.

Next

/
Thumbnails
Contents