Századok – 2001
KÖZLEMÉNYEK - Sípos Ferenc: Egy életrajz buktatói. Rákóczi Ferenc Lipót nehéz gyermekkora (1676-1690) IV/955
964 SÍPOS FERENC Ilona házasságkötését, ám Zrínyi Jánost újra elküldték a nénjéhez, nyilván a házasság meggátlását célzó utasítással!)5 6 Az első hibát akkor követte el Zrínyi Ilona, amikor a választ be nem várva ment feleségül 1682. június 15-én Thököly Imréhez. („De alig őrzöm emlékezetemben anyám második házasságkötését is Thököly Imre gróffal, a lutheránus felekezet hívével, a nászi lakoma ünnepségének kivételével, melyet nemzeti szokás szerint ünnepélyes szertartással, mégis ivászattal és dőzsöléssel ültek meg" - írja némi ellenszenvvel Vallomásaiban Rákóczi.)5 7 Június 17-én érkezett meg a követ a házassági engedéllyel: Lipót továbbra is Zrínyi Ilonát ismerte el az árvák gyámjának. Thököly elbízott környezete gúnyolta az udvart az elkésett engedélyért!58 A második hibát akkor követte el Zrínyi Ilona, amikor a Rákóczi család váraiba befogadta Thököly Imre katonáit. Már a házasságkötés előtt voltak súrlódások, például Thököly Munkács városába hívott egy protestáns papot, ez ellen Zrínyi Ilona erélyesen tiltakozott: „Keresztény catholica hitünk ellen s mind ő felsége koronás királyom híre és akaratja ellen nem cselekedhetünk, mert félünk Isten ítéletétől s ő felsége haragjától" - írta 1682. május elsején Horváth Ferencnek. Különösen azt vette rossz néven, hogy Thököly az ő, a „város asszonyának" híre nélkül parancsolgatott!59 Később, úgy látszik, engedékenyebb lett: júniusban már Munkács, Regéc és Makovica váraiba kuruc őrség került!6 0 Pár hónappal a házasságkötés után az ország túlsó felében már arról pletykálnak, hogy „Thökölyné, ki Rákócziné volt, rosszul szól az Udvarrúl (nem csuda, mert az anyja is szintén ezt cselekedte, edgyütt az eötsével, Frangepánnal, kik ebül is vették hasznát), amint írom, rosszul emlékezik az Udvarrúl; oly igen elhitte máris magát."6 1 Zrínyi Ilona egyre jobban Thököly Imre sorsához köti a saját és gyermeke-i jövőjét! Hiba volt megengedni Thökölynek, hogy 1683. július 22-én magával vihesse a táborba a hét éves II. Rákóczi Ferencet. A fejedelmi név varázsa emelte ugyan a kuruc király tekintélyét — Verebélyen, a semptei várban, Cseklészen egymást érték a hódoló küldöttségek!6 2 —, ám a gyermek kompromittálódott a bécsi udvar előtt. Mindaddig nem volt baj, amíg Thököly Imre hatalma csúcspontján állt. 1682-ben Zrínyi Ilona legfélénkebb tanácsadójának is el kellett ismernie, hogy a Rákóczi-uradalmak nagyobb biztonságban vannak a kuruc oldalon, mint lennének a császáriak pártfogása alatt.6 3 1683 nyarán a kis Rákóczi gyönge teste megerő-56 Angyal, 1888. 261. 57 Rákóczi: Vallomások, 14. 58 Angyal, 1888. 263-265. 59 Uo. 262. 60 Uo. 263-265. 61 Szombathely, 1682. szeptember 9. Széchényi György levele Batthyány Kristófhoz. OSZK Kézirattár, Fol. Hung. 1389. Thaly-gyűjtemény I. köt. fol. 46. 62 Márki, 1907. 67. — Régi főúri családok, országos főméltóságokat viselők jöttek a táborba, akik Thökölyt nem tartották magukkal egyenrangúnak. II. Rákóczi Ferenc viszont az ország legelőkelőbbjei közé tartozott. Köpeczi Béla-R. Várkonyi Ágnes: II. Rákóczi Ferenc. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest, 1976. (a továbbiakban: Köpeczi-R. Várkonyi, 1976.) 29. 63 Angyal, 1888. 263.
