Századok – 2001

KÖZLEMÉNYEK - Sípos Ferenc: Egy életrajz buktatói. Rákóczi Ferenc Lipót nehéz gyermekkora (1676-1690) IV/955

958 SÍPOS FERENC A gyermek, a család szemefénye, a Rákóczi név továbbvivője pár hónapos korában meghalt.15 Wesselényi Ferenc nádor halála (1667. március 27.) után Nádasdy Ferenc, Zrínyi Péter és a nádor özvegye, Széchy Mária elbizonytalanodott: ide-odakapkodásukkal önmagukat leplezték le!1

6

Az apósa hadba szólító üzenete által megtévesztett I. Rákóczi Ferenc a lehető legrosszabb időpontban — 1670. április 10. — döntött a fegyveres harc mellett.1

7

(Zrínyi Pétert és sógorát, Frangepán Ferencet ekkor már a meghódolás mikéntje foglalkoztatta; reménytelennek látták a török támogatásra számítva megindított horvátországi felkelést - Lipót császárhoz írt levelükkel együtt Zrínyi Péter a fiát túszként küldte Bécsbei)1

8

Amikor helyzetét felismerte, anyjához menekült Munkácsra. A meggondolatlan ifjúval Báthory Zsófia tétette le a fegyvert, s ő alkudott meg életéért, mert fiára is, miként társaira, vérpad várt volna! I. Rákóczi Ferenc kénytelen volt német katonaságot befogadni váraiba, és 400 ezer forintot kellett fizetnie.19

Kölcsönöket vett fel, s ezek fejében birtokait kötötte le.20

A családi fészek elveszett: a pataki várba is német őrség került; a dúsgazdag főúr udvara átszervezésére kényszerült, szolgái nagy részét elbocsátotta.2

1

Az élete delén lévő férfi szinte belerokkant a sorscsapásba, nem lelte többé a helyét, maradék birtokain nem talált nyugalmat. Anyja megalázta,22 felesége nem szerette. A hajdani fegyveres társak, a bujdosó kurucok árulónak tekintették, falvait pusztították, a császáriak a váltságdíj hiányzó részletei miatt zaklatták.2

3 Zrínyi Ilona is megjárta a poklok poklát, ám ő megnyugodott Isten akaratában: Szerelem nélkül nyújtotta kezét I. Rákóczi Ferencnek·, teljesítette szülei kívánságát. (Hiába a fény, a bőség, a férj gyöngéd szeretete, nem érzett meg évről-évre hadba vonult! Hogy többet lehessenek együtt, a feleség olykor még a táborba is elkísérte az urát! Mégis kevés időt tölthettek meghitt kettesben: Thököly 1685 őszétől 1692. május 14-ig egyetlen egyszer sem találkozhatott a feleségével! (Zrínyi Ilona Munkácson élt ellenséges katonaságtól körülzárva, majd a Habsburg-birodalom fővárosában, Bécsben kellett laknia!) Tehát a tizenkét év ötre zsugorodik, ennyi idő alatt (1682-1685, 1692-1694) három terhesség, illetve szülés (1683, 1685, 1694) normális, kiegyensúlyozott házaséletre utal, különösen, ha tekintetbe vesszük, hogy 1694-ben, amikor Zrínyi Ilona utolsó gyermekét szülte, már 51 éves volt, s bár az apa alig múlt 37 éves, gyakran betegeskedett! A terhességekre, szülésekre 1. Horváth, 1869. 54., 71., 99-100., 101., 106-108., Késmárki Thököly Imre, 1657-1705. írta Angyal Dávid. Második rész. (Magyar Történeti Életrajzok. Szerkeszti Szilágyi Sándor.) Budapest, 1889. (a továbbiakban: Angyal, 1889.) 168., 171., 229., 243., 267. és Márki, 1907. 65., 81. 15

Márki, 1907. 45. 16

Pauler, 1876. I. köt. 138-141., 177-178., 205-207., 215-218., 224-226., 254-256., 280-291., 323-325. 17

Pauler, 1876. II. köt. 4-10., Pauler, 1876. I. köt. 339-340. 18

Pauler, 1876. I. köt. 381-384. 19

Pauler, 1876. II. köt. 47-49., 86-90, 256-258, Márki, 1907. 48. 20

Horváth, 1869. 14-15, Márki, 1907. 48. 21

Minderről a sok áthúzás és a kevés új bejegyzés (1671-ben és 1672-ben) árulkodik a szerződtetett szolgák jegyzékében. OSZK Kézirattár, Fol. Hung. 107. 22

Báthory Zsófia, saját szavai szerint, megalázta gyermekét, s „a király legalázatosabb szolgájává tette." Márki, 1907. 48. 23

Uo. és R. Várkonyi Ágnes: A fejedelem gyermekkora. Budapest, 1989. (a továbbiakban: R. Várkonyi, 1989.) 17, 22.