Századok – 2001

KÖZLEMÉNYEK - Demény Lajos: Gazdálkodás és társadalom Székelyföldön Bethlen Gábor korában IV/907

GAZDÁLKODÁS ÉS TÁRSADALOM SZÉKELYFÖLDÖN... 915 hogy az érdekellentétek közepette az egyik fél a másikat „igazán" kiadja.3

2

A kijelölt személyek voltak az úgynevezett esküdtek {jurati), akiknek nevét minden falu összeírásában a falvankénti jegyzékek elején rendszerint felsorolják. Ha utóbbi egyes esetekben hiányzik, akkor is kitetszik a forrásból, hogy az összeírás az említett esküdtek bevallása szerint történt. Néha őket a jegyzékek számadóknak nevezik. Bizonyára 1619-ben sem kerülhették el a kibúvókból eredő pontatlanságokat, de ezeket korlátozta az összeírás már említett módja. Az 1619. évi összeírásokra nézve a fejedelem az alábbiak szem előtt tartását kérte számon. Megadóztatás alá estek „minden jószágos fő és jószágtalan egyházi nemes emberek, lófejek, veres darabantok, szabad székelyek, és eleitől fogva zászlók alól csinált és elfoglalt jobbágyok". Ki kell emelnünk az 1619. évi összeírás rendhagyó értékét. Ez az első és legkorábbi az eddig ismert székely adóösszeírások közül, amelyben a családfőkig lemenően vették számba az adózás alapját képező állatállományt. Hozzá mérhető székelyföldi adóösszeírások csak a 17. század utolsó két évtizedéből maradtak ránk és azok is csupán részben. Az egész Székelyföldön csak Udvarhelyszék a szerencsés kivétel, rája vonatkozóan 1682-től kezdődően több olyan jegyzéket tartunk számon, amelyekben a családfőnként! állatállományt is feltüntették. Egy hasonló adójegyzéket ismerünk még Marosszékről 1692-ből.3

3

De egész Erdélyszerte is ritkák az olyan vártartományi, fiskális birtokok urbáriumai és leltárai (nem is beszélve a magánföldesúriakról), amelyek egykoriak lennének az 1619. évi adóösszeírásokkal, vagy éppenséggel megelőznék azokat. Feldolgozásunkban az eredeti kéziratokat követtük. A falvankénti és székenkénti összegezett számsorokat kiegészítettük a jobbágy- és zsellértartó birtokosok (beleértve a bebírókat is) külön jegyzékével, valamint jobbágyaik és zselléreik számával és állatállományukkal. Tettük ezt azért, mert ezek az adatok, túl a település társadalmi szerkezetén, jellemzik szerintem a gazdálkodást és annak is a struktúráját. Az 1619. évi adóösszeírás falvanként és székenként összegezett adatai l.Kézdiszék: Falu Családfő Ökör Tehén Ló Tinó Ι Maksa Nemes 6 8 6 2 2 Lófő 14 33 20 1 2 Darabant 12 18 11 2 Pap 2 -. Jobbágy 25 49 31 1 4 Zsellér 5 2 3 Szolga 1 1 Összesen 65 110 72 4 10 Dálnok Nemes 7 45 22 10 Lófő 90 287 125 69 -Darabant 31 48 26 9 -Jobbágy 28 36 30 3 2 Zsellér 8 2 6 . -Összesen 164 418 209 91 2 ! 32

TTár. 1908.235. 33

Eredeti kézirat: Románia Országos Levéltára Maros Megyei Igazgatósága. Marosszék VIII. Adóösszeírások 1. csomó.