Századok – 2001

KÖZLEMÉNYEK - Buza János: A magyar és a török dukát árfolyama a 16. század közepén IV/889

A MAGYAR ÉS A TÖRÖK DUKÁT ÁRFOLYAMA A 16. SZ. KÖZEPÉN 897 emelkedett. Bécsben 1566 nyarán előfordult, hogy a 108 krajcárban számított magyar dukátokon 2-2 krajcárt vesztettek, de a dukát 106 krajcáros kurzusa így is meghaladta az 1559. évi birodalmi pénzrendeletben megállapított felső határt.54 1569-ben azután már veszteség nélkül könyvelhették el 108 krajcárban a magyar, illetve 105 krajcárban a török dukátokat,5 5 ami csaknem 3%-os árfolyamkülönb­séget jelentett az utóbbi kárára. A negyedszázados kitekintés nyomán látható tehát, hogy az 1544-ben ural­kodói rendelettel meghatározott 7,15%-os árfolyamkülönbségre a gyakorlatból nem sikerült példát hozni. Kétségtelen, hogy a pátens kiadását követően a a ma­gyar dukátokéhoz képest csökkent a török dukátok árfolyama, de a kezdetben 5%-os, majd 2-3% közötti árfolyamkülönbség már nyilván nem volt riasztó azok számára, akik az Oszmán Birodalom legértékesebb pénzével fizettek. Mindaddig, I amíg az 1544. évi pátensben említett finomsági vizsgálat adatai elő nem kerülnek, élhetünk a gyanúval, hogy I. Ferdinánd rendeletét nemcsak szoros gazdasági, ' hanem politikai szempontok is motiválták. Tanácsadói valószínűleg tisztában vol­tak azzal, hogy a török dukátok kitiltása a pénzforgalomból eleve reménytelen, értékének a valósnál is jelentősebb leszorítása azonban megkísérelhető. A pátens l által hivatalossá tett kurzus vélhetően ezt a célt szolgálta, az indokoltnál nagyobb mértékben kívánta csökkentetni az ellenfél kulcsvalutájának árfolyamát. j A magyar és a török dukát bécsi árfolyamának vázlatos érintése után érde­mes egy pillantást vetni arra, hogy a két igen értékes aranypénz kurzusa minként alakult a királyi Magyarország területén. Sopron, a Bécshez közeli szabad királyi város, számadáskönyveiben mind a magyar vagy kamarai (1 forint = 100 dénár), mind az osztrák (1 pfund = 8 /schilling/ = 240 /dénár/, illetve 1 rénes forint = 60 krajcár = 240 /dénár/) számítási pénz előfordult.5 6 Sopronban, a Dunántúl török uralomtól mentes városában, 1538 és 1545 között — a bécsi kurzussal e­gyezően — többnyire 105 krajcárra tehető a magyar aranyforint árfolyama.5 7 Ma­gyar számítási pénzre áttéve a krajcárértéket az árfolyam 140 dénárral egyenlő, s ez megfelel a királyi Magyarország területén az 1540-es évek jellemző dukát­kurzusának.58 A mindig 100 dénárral egyenlő kamarai forint, mint számítási pénz, alapján összehasonlítható a magyar és a török dukát árfolyama. A gróf Nádasdy-család számadásai szerint Bécsben 1544. decemberében 140 dénár helyett 133 dénárban 54 „Den 5. jun. hab ich von Lucas Lindtner 5000 fi. R. emphangen, darunter sint 105 stukh Ungerisch golt gewest, die sind mir zu 108 kr. ubergebn worden, hab sy aber höher nit dann zu 106 kr. anwenden khünnen, macht der Verlust daran fl. 3 4. " Schalk: op. cit. 97. 55 Schalk.: op. cit. 105., 1571-ben szintén 105 krajcárban számították a török dukátokat: Schalk: op. cit. 98. 56 Baraczka István: A hazai pénzrendszerek és pénzek történetéhez /Nyugat-dunántúli száma­dáskönyvek pénztörténeti adatainak alapján 1540-1560/. Levéltári Közlemények 36 (1965) 238-247., illetve Huszár Lajos: Pénzforgalom és pénzértékviszonyok Sopronban. ín: Dáni Dezső - Zimányi Vera: Soproni árak és bérek a középkortól 1750-ig. Budapest, 1989. 50-51. 57 ,yAm 21 Juni 1545... Damals zalt ich dem hern Burgermaister vnd hern Richter 3 fl. in golt zu 14 solidus denar..." Baraczka·. i.m. 246-247. 58 Horváth Tibor Antal·. A magyar aranyforint értékváltozása 1490-1700. Numizmatikai Köz­löny LXVIII-LXIX (1959-1960) 35.

Next

/
Thumbnails
Contents