Századok – 2001
KÖZLEMÉNYEK - Herger Csabáné: Rekatolizáció eszköztára Magyarországon a 16-18. században IV/871
886 HERGER CSABÁNÉ talnokok számára előírt dekretális eskü bizonyult. A Szent Szűzre és a szentekre történő kötelező eskütétel alól csak a bírósági tanúk mentesültek, ami ahhoz vezetett, hogy a közhivatalokból kiszorultak a hitükhöz ragaszkodó nem katolikus személyek. A rendeletnek a záradéka ennek megfelelően külön is kimondta, hogy protestánsok egyetlen állami hivatalban sem kaphatnak állást. A II. Carolina Resolutio kibocsátására a reformált egyházak kérésére 1734. október 20-án került sor. Az uralkodó ebben 4 evangélikus és 4 református szuperintendens megválasztását engedélyezte. Ezt követően rendeleti úton került sor a vegyes házasságból született gyermekeknek katolikus neveltetésének előírására, valamint annak kimondására is, hogy az államvallást elhagyókat a katolikus egyház visszakövetelheti, hogy vallásos oktatásban részesítse. Az 1723-ban felállított Helytartótanács tanácsosai között 4 egyházi személynek kellett lenni, és a nem katolikus egyházak ügyeit szabályozó Vallásügyi Bizottság elnöke az esztergomi érsek volt. Mária Terézia teljes terjedelmében megerősítette apja resolutioit.63 4.2. Fegyveres erőszak III. Károly uralkodása alatt folytatódott a templomok és iskolák erőszakos elvétele és a német fejedelemségekben vallásszabadság ígéretével toborzott telepesek elleni túlkapásokat sem tudta a király minden esetben megakadályozni. így a pietista Bárány György, Claudius Florimund Mercy tábornok64 tolna megyei birtokainak evangélikus lelkésze 3 évig élt száműzetésben Franz von Nesselrode pécsi püspök ellene folytatott eljárását követően, és csak Mercy nyomatékos közbenjárásának köszönhetően foglalhatta el újra a hivatalát 1729-ben.65 Nem volt ritka a mindkét fél helyzetét csak tovább súlyosbító kölcsönös atrocitás sem. így amikor 1751-ben a katolikusok egy Szent István tiszteletére épített kápolna felavatására készültek az artikuláris helynek minősülő Sopron megyei Vadostán, a protestánsok nyilvános vallásgyakorlathoz való jogukat féltve megakadályozták a szertartást, melynek során többen életüket vesztették illetve megsebesültek.6 6 4.3. A protestantizmus „csendes temetése" III. Károly — az államkincstárból, azaz a protestánsok adóját is felhasználva —jelentős mértékű pénzösszeggel támogatta a katolikus egyházat. A földesurakat kötelezte a gyülekezetek és az iskolák gondozására, és a papnevelést adományokkal segítette. Az egyház belső megerősítése céljából Mária Terézia legfőbb kegyúri jogával élve 1776-ban állította fel a szepesi, a besztercebányai és a rozsnyói püs-63 A vegyes házasságból született gyermekek katolikus nevelésének biztosítása céljából az 1749. január 17-i és az 1756. augusztus 30-i rendeletek reverzális adására kötelezték a protestáns felet. 64 A kismányoki betelepülők Mercyvel kötött szerződésének szövegéből részletet közöl: Weidlein János: A tolnamegyei német telepítések. In: Tolna vármegye múltjából, szerk: Holub József, 1937, 27-28. „...Den Gottesdienst können sie vermög ihrer Religion exerzieren, bey welcher sie auch allerzeit von Hoher Herrschaft, soviel es möglich seyn kann, geschützt werden..." 65 Bucsay Mihály: uo.: 146. 66 Karácsonyi János: uo.: 227.
