Századok – 2001

TANULMÁNYOK - Tóth István György: Galántáról Japánba. Olasz misszionáriusok a 17. századi Magyarországon és Erdélyben IV/819

OLASZ MISSZIONÁRIUSOK A 17. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON... 849 az olasz misszionáriusok társaiknál hosszabb időt, négy-hat évet szolgáltak Ma­gyarországon, így érthető, ha valamelyest elsajátították a magyar nyelvet. . A hazánkban térítő olasz misszionáriusok magyar nyelvtudása tehát meg­lehetősen elszomorító képet mutat: A nyolc obszerváns ferences közül senki sem tanult meg magyarul. A Magyarországon és Erdélyben a 17. században működött több mint negyven olasz konventuális ferences misszionárius közül háromról: Pietro da Sant Angeloról, Francesco Cosmi da Moglianoról és Pietro Cima da Coneglianoról tudjuk, hogy valamelyest megtanultak magyarul, míg egy negyedikről, az évtizedekig itt térítő Reggiano di San Felicéről, bár nem írt erről, ezt mégis feltételezhetjük.108 A missziók központi kérdése és egyben az itáliai misszionáriusok magyaror­szági küldetésének Achilles-sarka volt a nyelvkérdés, ezért ha az olasz misszio­náriusok közül többen tudtak volna magyarul, akkor a missziók elöljárói aligha mulasztják el, hogy ezt kiemeljék a Rómába küldött leveleikben. Az olasz misz­szionáriusok azonban viszonylag rövid időt, általában csak két-három évet térí­tettek Magyarországon, és ez az anyanyelvüktől igencsak távol eső magyar nyelv elsajátításához kevésnek bizonyult. Magyarországon mind a király, mind pedig a megyéspüspökök kételkedtek abban, hogy a magyarul nem tudó olasz misszionáriusok alkalmasak volnának az itteni hittérítésre. II. Ferdinánd király előbb Bonaventura da Genova, majd pedig San Felice misszionáriusoknak kifejtette, hogy szerinte nyelvtudás nélkül bizony nem sokat ér a szolgálatuk.109 A magyar püspökök, akiknek a szemében amúgy is szálka volt a pápaság által küldött olasz misszionáriusok jelenléte az egyházmegyéjükben, nem is mu­lasztották el, hogy rámutassanak erre: Pázmány mind a Hitterjesztés Szent Kong­regációjának írt leveleiben megfogalmazta, mind pedig a kihallgatáson fogadott olasz misszionáriusoknak többször elmondta, hogy véleménye szerint a nyelvet nem értő olasz misszionáriusok nem sok hasznot hajthatnak, Róma az erre szánt pénzt inkább küldje ide, hogy — Pázmány reformja központi gondolatának meg­felelően — a hazai papnevelést fellendítve, képzett, erkölcsös és persze a nép nyelvét is értő papokkal segítsék a katolikus megújulást. Mind Ferdinánd császár, mind pedig Pázmány bíboros tévedett azonban. Noha rendkívül nagy hátrányt is jelentett az, hogy az olasz misszionáriusok nem tudtak magyarul, ezeket a nyelvi nehézségeket többé-kevésbé mégiscsak áthidalták. A Felvidék szlovák és rutén lakossága jól megértette a lengyel misszionári­usok igehirdetését. Ezért az olasz konventuális ferences missziófőnök, Andrea Castellana egy lengyel ferences, Anton Jandriski társaságában járta a falvakat, aki a tolmácsaként segítette,110 illetve a magyarországi misszióba küldött itáliai testvéreket Lengyelországba osztotta be, ahonnan cserébe lengyel szerzeteseket kapott, akik azután a szlovák falvakban nagy sikerrel prédikáltak.11 1 Magyaror­szágon ezen kívül sokan beszéltek németül is, és a római rendtartományból szár­mazó Modesto a Roma mellé aligha véletlenül éppen a rend trentoi provinciájából 108 Igaz, Reggiani a Felvidék németek és szlovákok lakta részén élt és térített. APF SC Ungheria Transilvania Vol. 1. Fol. 250-251/v. 109 App SOC G vol. 76. Fol. 291. Vol. 77. Fol. 226. 110 APF SOCG Vol. 82. Fol. 2/r-v. Vol. 83. Fol. 206/r-v. 111 APF SOCG Vol. 87. Fol. 192/r-v.

Next

/
Thumbnails
Contents