Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Tóth István György: Galántáról Japánba. Olasz misszionáriusok a 17. századi Magyarországon és Erdélyben IV/819
834 TÓTH ISTVÁN GYÖRGY kastélyából, hol pedig a radi kolostorból jelentkezett Rómába. Radon Melith György kis templomot és mellé kolostort (vagy a méreteit tekintve inkább csak missziósházat) épített, Sant'Angelo ebben a félig elkészült kolostorban kezdte meg a térítőmunkáját. A negyedik olasz konventuális, Francesco Leone da Modica szintén Felső-Magyarországon térített, a szatmári várban gyóntatott, prédikált a katolikus erdélyi főúr, Kornis Zsigmond pártfogása alatt. Minden bizonnyal Kornis segítette abban is, hogy eljusson Erdélybe, és ott vizitáljon.51 A Hitterjesztés Szent Kongregációja eredetileg Erdélybe (és az akkor még Erdélyhez tartozó hét felső-magyarországi vármegyébe) adott missziót Vincenzo Pinierinek, és a bíborosok a későbbiekben sem tettek le arról, hogy a zempléni konventuális ferences misszióból kiindulva, apostoli vizitációt végeztessenek a Székelyföldön. A Kongregáció két erdélyi nemesi családból származó kispap, Nagyajtai Darkó János és Kun Szeráfin jelentéseiből jól tudta, hogy Erdélyben, különösen pedig a nehezen megközelíthető Székelyföldön népes és elhagyatott katolikus tömb él, amelyről szeretett volna gondoskodni. 5 2 1636. szeptemberében az egyik erdélyi bosnyák ferences misszionárius, Stefano a Lopara Rómában járván, arról biztosította a Hitteijesztés Szent Kongregációja bíborosait, hogy Leone da Modica valóban járt Erdélyben, és erről jelentést is készített. 53 Ezt a jelentést azonban a kardinálisok egyelőre nem kapták meg, ez csak két évvel később, 1638 nyarán jutott el a Kongregációhoz. Modica ugyanis személyesen vitte a jelentését a missziós tevékenységéről szóló igazolásokkal együtt Rómába: minden bizonnyal azért, mert a posta igen bizonytalan volt, de másrészt azért is, hogy így szóban és írásban egyszerre beszámolván a missziójáról, jobban kidomboríthassa az érdemeit a Kongregáció előtt.5 4 A szicíliai ferences beszámolójából kapta Róma az addigi legalaposabb tájékoztatást az erdélyi katolikusokról.5 5 Leone da Modica alaposan leírta az erdélyi városokat, vármegyéket, székely székeket, az egyes felekezeteket és nyelveket, az erdélyi plébánosokat és szerzeteseket, majd — jól mutatva, hogy milyen fontos volt ez az erdélyi katolicizmus védelme szempontjából — gondos áttekintést adott a reménybeli patrónusaikról, az erdélyi katolikus urakról is. 51 APF SOCG Vol. 76. Fol. 292., 291. Vol. 77. Fol. 208. 198. 178. 199. Vol. 79. Fol. 139. 52 Leone da Modica sikeres egyházlátogatása elkerülte még a római Hitterjesztés Szent Kongregációja levéltárának legalaposabb ismerője, Galla Ferenc figyelmét is, aki úgy gondolta, hogy a felsőmagyarországi olasz konventuális misszionáriusok „csak áltatták magukat" az erdélyi misszió reményével, nem sikerült bejutniuk a fejedelemségbe. Galla Ferenc: Simándi Simándi István választott erdélyi püspök pápai kinevezésének ügye. Bp. 1941. (Klny. a Notter-emlékkönyvből.) 17. Tóth István György: Az első székelyföldi katolikus népszámlálás. (Szalinai István bosnyák ferences jelentése 1638-ból). Történelmi Szemle 1998. 61-85. 53 1634. augusztus 8-án Leone da Modica még Rómától északra fekvő Monte dell'Olmoból írt a Kongregációnak: APF SOCG Vol. 9. Fol. 303., de novemberben már Szatmáron térített: APF SOCG Vol. 77. Fol. 180. 208. Vol. 78. Fol. 99. 214. Az ekkor spanyol uralom alatt álló Szicília konventuális ferencesei aktívan részt vettek a közép-európai missziókban. Relationes i. m. 41-44. Philippus Cagliona a Melita: Almae Siciliensis provinciáé ordinis minorum conventualium Sancti Francisci manifestationes novissimae. Venetia 1644. 33. 87-88. 54 APF SOCG Vol. 80. Fol. 307. 311/v., SOCG Vol. 219. Fol. 424. Vol. 80. 55 Jelentése: APF SOCG Vol. 219. Fol. 407-410/v. Kiadásai: Andrei Veress: Documente privitoare la istoria Ardealului, Moldovei §i färii-Romäne§ti. X. Bucure§ti 1938. 28-32. és Relationes 247-257.
