Századok – 2001
TÖRTÉNETI IRODALOM - Andor Mihály-Liskó Ilona: Iskolaválasztás és mobilitás (Ism.: Nagy Péter Tibor) III/789
789 TÖRTÉNETI IRODALOM honvédség erős kötelékei zárt sorokban átmentek az ellenséghez. A legszűkebb területre összezsúfolódott csapatok és 300.000-es magyar lakosság helyzete borzalmas. Nincs sértetlen épület. Az ellenség tevékenysége következtében iszonyatosak a veszteségek. Éhínség és járványveszély. A lakosság hite és bizalma teljesen elveszett. A február 4-i jelentés szerint a roppant ellenséges anyagi fölény és a hazai (németországi) hadi események igen csüggesztően hatnak a csapatokra. A katonák egyedüli tápláléka napi egy szelet kenyér és lóhús. Fizikai gyengeség miatt minden mozgás terhes. Az emberek mindazonáltal a felmentés hathetes ígérgetései ellenére is szívósak, elkeseredetten harcolnak és engedelmeskednek. A kiütéses tífusz esetei a barlangok és kazamaták siralmas szorultságában szaporodnak anélkül, hogy hatásos intézkedéseket lehetne tenni. Pfeffer-Wildenbruch február 12-i utolsó rádiótávirata a Dél Hadseregcsopcrtnak: Az ellátmányt feléltük, az utolsó töltény a csőben. A kapituláció vagy a védőrség harc nélküli lemészárlása között lehet választani. A sötétség beálltával kitörök. A rendelkezésre álló szovjet források a magyar önkénteseknek a Déli pályaudvar birtokáért a szovjet hadsereggel közösen vívott harcáról tájékoztatnak. A 10. szovjet gárda-lövészhadtest hadinaplójában 1945. február elején történik először említés a velük együtt harcoló magyar alakulatokról. A 37. lövészhadtest 320. lövészhadosztálya a megerősítésül adott magyar századokkal együtt birtokba vett négy háztömböt. A 108. gárda lövészhadosztály pedig az alárendelt magyar századokkal együtt megsemmisítette a körülzárt ellenség ellenállási fészkeit a 97-es objektumban és keresztezve a vasútvonalat harcban állnak a vasúti csomópontnál (Déli Pu.?).A 297. lövészhadosztály szintén magyar századokkal együtt harcolt a vasútvonal mentén. A szovjet 83. tengerészgyalogos-dandár február 10-i harcintézkedése a döntő roham megindításáról s ezen belül a velük együtt harcoló magyar önkéntesekről is intézkedik. A parancs az egységek parancsnokainak: „az Önkéntes Magyar Hadsereg alárendelt alegységeivel bánjanak különös figyelemmel, frissítsék fel készleteiket, ne engedjék meg a durvaságot és az esetleges incidenseket. A fogságba esett tiszteket és katonákat — akik önkéntesen akarnak harcolni a német ellenség ellen — fegyverezzék föl és irányítsák a már működő magyar századba." A dandár 11-én jelentette, hogy a magyar önkéntesek mindkét századával együtt 13 órakor támadásba ment át. Sikeres előretörésük során foglyul ejtettek 80 magyar katonát, akik csatlakoztak az Önkéntes Magyar Hadsereg századaihoz. A sikeres harc magyar vesztesége 12 halott és 15 sebesült. A recenzens reméli, hogy az Erőd a Duna mentén című forráskiadvány dokumentumaiból válogatva sikerült meggyőznie a budapesti hadművelet, illetve annak ostroma iránt érdeklődő olvasót, hogy érdemes kézbe vennie és áttekinteni az eseményeket a maguk drámaiságában bemutató kötetet. Dombrády Lóránd Andor Mihály-Liskó Ilona ISKOLAVÁLASZTÁS ÉS MOBILITÁS Iskolakultúra, Budapest, 2000. 134 o. Ha van olyan területe az empirikus szociológiának, mely a társadalomtörténészt közvetlenül érdekelheti, akkor az iskolába járók szüleinek társadalmi összetétele, az egyes társadalmi (foglalkozási, iskolázottsági, felekezeti, nemzetiségi, lakóhelyi) csoportokra jellemző „túliskolázás". Ha van olyan területe a kortárs vizsgálódásnak, mely történész figyelmére méltó, az a társadalmi mobilitás kutatása, hiszen arról az alapvető folyamatról tájékoztat, hogy az előző nemzedék iskolázottsága és munkamegosztásban betöltött helye hogyan hatott ki a ma élő nemzedékekre (e hatás megnyilvánulása maga is szórt az időben, annak függvényében, hogy a ma élő nemzedék egyes csoportjai mikor foglalták el helyüket a társadalomban), valamint arról, hogy a ma élő nemzedék (akár évtizedekkel ezelőtt megszerzett) iskolai végzettsége, az évtizedek során kialakított társadalmi pozíciója hogyan befolyásolja a következő nemzedék indulási esélyeit. A fentiek értelmében a szociológus adatfelvétele - egyfajta forrásközlés, adatbázis-elemzése társadalomtörténeti elemzés a történész számára. A tény, hogy a magasabb társadalmi csoportokba vezető iskolákban a társadalmilag előnyösebb helyzetű szülők gyerekei felülreprezentáltak - nyilván mindenki előtt ismert. A történész számára négy alapvető kérdés merül fel: 1. A „társadalmilag előnyös helyzetben" lévő csoportok iskolahasználati előnye mekkora egzaktsággal mérhető, a régebbi adatok mennyire használhatók, hogyan változik ez az előny egyfelől
