Századok – 2001
JELEN IDŐBEN A MÚLTRÓL - Randolph L. Braham: A magyarországi holokauszttal kapcsolatos nemzeti perekről – Áttekintés III/755
A MAGYARORSZÁGI HOLOKAUSZTTAL KAPCSOLATOS PEREKRŐL 761 végre, míg a többit életfogytiglani börtönre változtatták.2 2 Nem állapítható meg, hogy az elítélt bűnösök közül hányat bocsátottak szabadon, vagy hánynak változtatták meg az ítéletét a kommunista rezsim különféle amnesztiái során. Berend György, a NOT egykori helyettes elnöke, összegezve a magyar népbíróságok tevékenységét, úgy vélte, ha figyelembe vesszük, hány háborús uszító, népellenes agitátor, hány ezer munkaszolgálatosokat gyötrő keretlegény és nyilas tömeggyilkos működött a felszabadítást megelőző időkben, a fenti statisztikai adatok még a népbíróságok legádázabb ellenfeleiben is komoly kétségeket ébreszthetnek.23 Magyarországon kívül zsidók megsemmisítésében közreműködő — és románok meg szerbek ellen bűntényeket elkövető — magyar állampolgárok felett ítélkeztek Romániában és Jugoszláviában is. Pereiket közvetlenül a háború után folytatták le olyan büntettek ügyében, amelyeket a magyar uralom alá visszakerült Észak-Erdélyben, illetve Bácskában követtek el. Románia A magyar zsidóság tragédiájával kapcsolatos két pert folytattak le 1946-ban Kolozsvárott, Erdély fővárosában, az Igazságügyi Minisztérium 1945. április 21-i, 312. sz. törvényerejű rendelete előírásai alapján létrehozott népbíróságok. Ezeknek a bíróságoknak a felépítése és szervezete alapjában megegyezett a magyarországiakéval. Az első tömegperben 63 személyt vádoltak románok és néhány zsidó ellen elkövetett bűntényekkel a magyar hadsereg által 1940 szeptemberében birtokba vett Észak-Erdély területén.2 4 A második tömegper tárgya az észak-erdélyi zsidók megsemmisítése volt, s 185 vádlottat állítottak bíróság elé. Ezek között kormányzati tisztségviselők, katona-, rendőr- és csendőrtisztek, valamint azoknak a megyéknek és városoknak a tisztviselői voltak, akik részt vettek a végső megoldás vidéki megvalósításában. A bíróságok súlyos ítéleteket hoztak: 20 vádlottat halálra, számosat pedig életfogytiglanra ítéltek. Sok vádlott felett azonban in absentia mondtak ítéletet, s éppen ezek kapták a legszigorúbb büntetéseket. Közöttük volt Paksy-Kiss Tibor ezredes, az a csendőrtiszt, aki a vidéki gettósítást irányította. Ε csoport tagjai közül alig néhányat állítottak végül bíróság elé, azokat is többnyire Magyarországon. Az ezekben az ügyekben hozott egyetlen halálos ítéletet sem hajtották végre.25 Továbbá számos őrizetbe vett bűnözőt szabadon bocsátottak röviden azt követően, hogy Románia 1948-ban szovjet típusú népi demokráciává alakult át. „Társadalmilag rehabilitáltaknak és politikailag átne-22 Lévai, 277. A Magyarországon lefolytatott háborús bűnösök pereire vonatkozó forrásokat 1. Braham: Bibliography, 2022-2315. sz. utalások. 23 Lévai, 278. L. még Berend György: A népbíráskodás (Szeged, a szerző kiadása, 1948.). 24 Magyarország Észak-Erdélyt a tengelyhatalmak által meghozott 1940. augusztus 30-i, úgynevezett bécsi döntés értelmében szerezte meg Romániától. A részleteket illetően 1. Braham: Politics, 167-176. 25 A háborús és népellenes bűnösök Kolozsvárott és egyéb romániai városokban megtartott pereinek jegyzőkönyveit 1. az Egyesült Államok Holocaust Memorial Museum (Washington, D.C.) okmánytár RG-25.004 M. sz.
