Századok – 2001
JELEN IDŐBEN A MÚLTRÓL - Randolph L. Braham: A magyarországi holokauszttal kapcsolatos nemzeti perekről – Áttekintés III/755
A MAGYARORSZÁGI HOLOKAUSZTTAL KAPCSOLATOS PEREKRŐL 757 fiihrer, a legmagasabb rangú SS- és rendőrtiszt; és Kurt Becher S S-Standartenführer, Heinrich Himmler „gazdasági" képviselője.6 A magyar háborús főbűnösőket egy olyan csoport kutatta fel és hallgatta ki először, amelynek élén a magyar-amerikai Martin Himmler, az ausztriai Salzburgban székelő Stratégiai Szolgálatok Hivatala (OSS) magyar szekciójának vezetője állott. Többségüket 1945 októberében szállították vissza Magyarországra George Granville, az amerikai légierő magyar származású hadnagyának felügyelete alatt. Ezek között volt gyakorlatilag a Sztójay-kormány valamennyi vezető személyisége. Budapestre érkezésükkor átadták őket Péter Gábor vezérőrnagynak, a Politikai Rendészeti Osztály vezetőjének.7 Azon három német közül, akit a nyugati szövetségesek kiadtak, hogy a vád tanúiként szerepelhessenek, végül csak Veesenmayert állították bíróság elé (1. a továbbiakban). Számos német és osztrák állampolgárt azonban, aki részt vett a nácik végső megoldása magyarországi megvalósításában, másutt állították bíróság elé. A legfontosabb ilyen pereket Németországban, Ausztriában, Csehszlovákiában és Izraelben folytatták le. Ugyanakkor számos magyar állampolgárt Magyarországon kívül, többek között Romániában, Jugoszláviában, az Egyesült Államokban és Kanadában vontak felelősségre. Egyeseket, mint például azokat, akiket Jugoszláviában állítottak bíróság elé, a magyar kormány adott ki; másokat, akik közül sokat in absentia eredetileg Magyarországon ítéltek el, leleplezésük után külföldön állítottak bíróság elé. Magyarország A magyar zsidóság megsemmisítésével kapcsolatos legfontosabb pereket Magyarországon folytatták le. Sok vádlottat, legfőképpen azokat, ^kiket azzal gyanúsítottak, hogy tevékenyen részt vettek a zsidók összeterelésében, gettókba zárásában és deportálásában, az illetékes megyei népbíróságok elé állítottak. A háborús főbűnösök, vagyis azok, akik vezető kormányzati tisztségeket töltöttek be és együttműködtek az SS-szel és más német szervekkel a végső megoldás tervezésében és megvalósításában, Budapesten kerültek bíróság elé. A pereket lefolytató bíróságok az 1945. január 20-i fegyverszüneti egyezmény 14. cikkelyének előírása alapján működtek, minek értelmében Magyarország vállalta, hogy együttműködik a háborús bűnökkel és az emberiség ellen elkövetett bűnökkel vádolt személyek elfogásában és bíróság elé állításában. Ezen rendelkezéseknek megfelelően az Ideiglenes Nemzeti Kormány 81/1945.M.E.(1945. január 25.) számú rendeletével életre hívta a „népbíróságok" rendszerét. Úgy tervezték, ezek a népbíróságok addig működnek, amíg egy általános választás alapján létrejött törvényhozás állandó bírósági rendszert nem hoz létre.8 A rendelet értelmében kétféle bíróságot állítottak fel: 1. népbíróságokat, vagyis a legtöbb megyei székhelyen működő alsóbb fokú bíróságokat, amelyeknek hivatásos bíró az elnöke, aki 6 A nácik ezen magyarországi tevékenységéről 1. Braham: Politics, több helyütt. 7 A háborús bűnökkel gyanúsított magyarokról 1. Martin Himler: így néztek ki a magyar nemzet sírásói (New York, St. Marks Printing, 1958), 196. 8 A rendelet 1945. február 5-én lépett hatályba. Miután több ízben is kiegészítették, az Ideiglenes Nemzetgyűlés 1945. szeptember 14-én iktatta hivatalosan törvénybe 1945/VII. sz. törvényként. A szövegét 1. 1945. évi országos törvénytár (Budapest, Athenaeum, 1945.), 33-52.
