Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Cieger András: A bizalmatlanság kora - Lónyay Menyhért a kormány élén I/61
LÓNYAY MENYHÉRT KORMÁNYA 69 nyilvánosság tehát nem sok mindent tudhatott meg előzetesen az új kormány átfogó elképzeléseiről, csupán alkalomszerűen (pl. egy-egy javaslat beterjesztésekor), illetve utólag szerezhetett tudomást a kormányzat szándékairól, döntéseiről. A kutató ennél többet tudhat, hisz több forrás is rendelkezésére áll a kormány működésével kapcsolatban. A kormányzati elképzelések rekonstruálásában páratlan segítséget nyújtanak a Lónyay-hagyatékban fennmaradt miniszterelnöki beszédvázlatok, melyek a Deák-párti konferenciákra készültek (a konferenciákról a napilapok csak szűkszavúan tudósítottak). Fontos és a korabeli nyilvánosság elől ugyancsak elzárt források még a minisztertanácsi jegyzőkönyvek, melyeket kiegészít Lónyay néhány hosszabb magánlevele, valamint a kormányzati politikusok feljegyzései. 1871. november 16-án képviselőházi bemutatkozó beszédében Lónyay azt hangsúlyozta, hogy immár több éve Andrássy „hű segédtársa", ezért nem is kíván külön elvi programot adni. Visszaemlékezett továbbá saját szerepére a kiegyezés megalkotásában és határozottan kiállt annak elvei mellett. Ε gondolati körből mindössze akkor lépett ki, mikor — szokatlan módon — a kormánypárt felé fordulva felszólította őket a belső összefogásra, kérte saját pártja támogatását és reményét fejezte ki, hogy a közelgő választásokon tovább növekszik a kormány többsége. Az ellenzéktől pedig azt kérte, hogy támogassa reformjavaslatait.35 Fontos megjegyezni, hogy a korszak Deák-párti kormányfői kivétel nélkül ehhez hasonló formális bemutatkozó beszédeket tartottak csupán.3 6 Lónyay kiszólása pártjához pedig a kormányalakítás nehézségeinek ismeretében teljesen érthető: tudta, pártjának és politikustársainak egy jelentős része nem fogadta örömmel kinevezését. A miniszterelnöki beszédre a szélsőbal párti Simonyi Ernő és a szerb Miletics Szvetozár reagált. Mind a kettő elutasította a kiegyezéses politika folytatását és tiltakozott Lónyay eljárása ellen. Lónyay programjáról többet árul el számunkra saját naplója. Miniszterei előtt kifejtette, hogy a következő egy-két hónapot átmeneti időszaknak tekinti és nem kíván aktívabban bekapcsolódni a parlamenti politizálásba. Kiszolgáltatottnak érezte magát, hisz épp a következő évi költségvetésről folyt a vita, amelynek előkészítésébe nem folyhatott bele, és amellyel több ponton nem értett egyet. Tudta, hogy egy évig pénzügyi téren alig lesz alkalma elképzeléseinek megvalósítására. Ráadásul bosszantotta az is, hogy a vita áthúzódott az 1872-es évre. Igyekezett tartózkodni tehát a felszólalásoktól, bár többször sürgette a költségvetési vita lezárását.3 7 A kormányülésen ismertetett program főbb területei a kormányzati munka hatékonyságának a növelését, a parlamentarizmus reformját és az államháztartási 35 Lónyay beszéde és a képviselői reagálások megtalálhatóak: Az 1869-ik évi ápril 20-dikára hirdetett országgyűlés képviselőházának naplója. Szerk. Nagy Iván. Pest, 1871. [továbbiakban: KN 1869-72] 1871. nov. 16. 381. ülés, XVII. Köt. 293-295. 36 Cieger András: Kormány a mérlegen - a múlt században. (A kormány helye és szerepe a dualizmus politikai rendszerében, 1867-1875). Századvég, 1999. Ősz (Új folyam, 14.) 93-94. 37 Lónyaynak így arra is volt ideje, hogy levelet írjon testvérének a Házból: „Roppant unalmas budget tárgyalás közepette írom ezen sorokat. Miért ne használjam ezen elveszett időt arra, hogy neked kedves Bercim ne írjak." Lónyay Menyhért Lónyay Alberthez, 1871. dec. 7. MOL Ρ 470. 1. cs. A Deák-párton belül megállapodás jött létre, hogy ha egy mód van rá, nem reagálnak az ellenzéki felszólalásokra. Ez persze tovább növelte az ellenzék Lónyayval szembeni haragját.
