Századok – 2001
DOKUMENTUMOK - Tilkovszky Lóránt: Bajcsy-Zsilinszky két memoranduma Bárdossy miniszterelnökhöz II/649
BAJCSY-ZSILINSZKY MEMORANDUMAI BÁRDOSSYHOZ 653 ményt1 4 magát. Ennek bevezetése és a lényege s közvetve Magyarországot is érintő első három cikke (a hat közül) így hangzik: „Japán, Németország és Olaszország kormányai a tartós béke előfeltételének tekintik, hogy a világ minden nemzete hozzájusson a neki kijáró térhez. Ezért elhatározták, hogy a nagy-keletázsiai térre és az európai területekre vonatkozó törekvéseiket illetően vállvetve együtt fognak működni, legfőbb céljuk az lévén, hogy a dolgoknak olyan rendjét teremtsék meg és tartsák fenn, amely alkalmas az ottani népek fejlődésének és jólétének előmozdítására. Óhaja továbbá a három kormánynak, hogy az együttműködést a világ más részeiben olyan államokra is kiterjesszék, amelyek készek arra, hogy fáradozásaiknak az övékéhez hasonló irányt adjanak, hogy ezáltal a világbékére mint végső célra irányuló törekvéseik megvalósíthatók legyenek. Ennek megfelelően Japán, Németország és Olaszország kormányai a következőkben állapodtak meg: 1. cikk. Japán elismeri és tiszteletben tartja Németország és Olaszország vezetését Európában űj rend megteremtésénél. 2. cikk. Németország és Olaszország elismerik és tiszteletben tartják Japán vezetését a nagy-keletázsiai térben új rend megteremtésénél. 3. cikk. Japán, Németország és Olaszország megegyeznek abban, hogy fáradozásaik során a megelőzőkben megjelölt alapon együtt fognak működni. Kötelezettséget vállalnak továbbá arra, hogy egymást minden politikai, gazdasági és katonai eszközzel kölcsönösen támogatják abban az esetben, ha a három Szerződő Fél egyikét olyan hatalom támadja meg, mely jelenleg nem vesz részt az európai háborúban, vagy a kínai-japán konfliktusban." Világosan kitűnik ebből a szövegből, hogy 1. az egyezmény nem konstituál semmiféle szövetséget, de legkevésbé védő- és dacszövetséget, de nincsen általános katonai segélynyújtási célja és jellege sem; 2. egyfelől Japán Németországnak és Olaszországnak vezetését Európában, másfelől a tengelyhatalmak Japánnak nagy-keletázsiai vezető szerepét csak az új rend megteremtésénél ismerik el az 1. és 2. cikkben; 3. konkrét katonai — egyben politikai és gazdasági — segítő kötelezettséget a szerződő hatalmak csak a 3. cikkben vállalnak egymás iránt „abban az esetben, ha a három Szerződő Fél egyikét olyan hatalom támadja meg, mely jelenleg nem vesz részt az európai háborúban, vagy a kínai-japán konfliktusban". Bármennyire is megalázó nemzetközi helyzetbe sodorta Magyarországot a háromhatalmi egyezményhez való csatlakozásának szerződési formája, az nem 14 Vö. Halmosy Dénes: Nemzetközi szerződések 1918-1945. Bp. 1966. 490-493.
